A halogatás tudománya

Minden eszközzel küzdünk a halogatás ellen. Ezernyi módszer, applikáció és persze a listákról se feledkezzünk meg. Pedig vannak esetek, amikor éppen a halogatásból nyerhetjük a legtöbbet. Nézzük, mikor érdemes halogatni! 

Két pszichológus ül egy kávéházi asztalnál és arról beszélgetnek, hogy... Ez akár egy vicc első mondata is lehetne, de nem az. A fáma szerint, az 1920-as évek Berlinjében, annál a bizonyos kávéházi asztalnál Bluma Zeigarnik végzős pszichológushallgató, tanárával és mentorával Kurt Lewinnel üldögélt. A kávézás közbeni csevej pedig a pincérek és a vendégek viselkedéséről folyt. Ugyanis az emberi lélek kutatói egy különös jelenségre lettek figyelmesek. Amikor a vendégek a számlát kérték, a pincérek minden gond és különösebb erőfeszítés nélkül fel tudták idézni a rendeléseket. De a számla kiegyenlítése után, mintha kiradírozták volna a pincérek memóriáját már igencsak meg kell erőltetniük az agyukat ehhez.

Zeigarnik kíváncsi lett és nem hagyta annyiban a dolgot, laboratóriumi körülmények között is modellezte a jelenséget. A kísérlet résztvevői egyaránt kaptak egyszerű manuális feladatokat (mint például dobozok rakosgatása) és rejtvényeket, könnyebb matematikai feladványokat. Egyes esetekben pedig megállította a résztvevőket a feladatok végrehajtásában. A kísérlet eredményeképp, Zeigarnik bizonyítani tudta azt a feltételezését, hogy az emberek jobban emlékeznek a befejezetlen, mint a befejezett feladatokra. Amikor valamit befejezünk, akkor többet már nem gondolunk rá. De ha megszakítunk egy tevékenységet, aktívan ott marad az agyunkban. Ez az apró hétköznapi megfigyelésen alapuló kísérlet, annyira újszerű és jelentős volt, hogy Zeigarnik-hatás néven vonult be a pszichológia szakirodalmába.

De mi köze ennek a halogatáshoz? 

A halogatók gyakran azért nem kezdenek bele egy adott tevékenységbe, mert túl nagynak látják az előttük álló feladatot. Ha viszont sikerül rávenni őket - vagy ráveszik magukat - arra, hogy csak “pár percig” foglalkozzanak a feladattal, egyszerre erős késztetést éreznek arra, hogy be is fejezzék a teendőjüket. A kutatók szerint ez a 'csak pár percig' trükk igen hatékony módszer a halogatás leküzdésére, és nagy segítség a legfáradtságosabb feladatok végrehajtásában is. 

A Zeigarnik hatást persze úgyis a saját hasznunkra fordíthatjuk, hogy tudatosan szakítunk félbe egy adott feladatot vagyis szándékosan késleltetjük a befejezését. Ez különösen kreatív problémák megoldásakor vagy tanuláskor lehet hasznos. Hiszen, miközben valami más tevékenységet végzünk az agyunk a háttérben észrevétlenül dolgozik.A stratégikus halogatás előnyeit Adam Grant kutatásai is alátámasztják.

A késleltetés diszciplinája - ahogy ezt Grant nevezi -, olyan kiemelkedő teljesítményekben játszott szerepet, mint amilyen például Martin Luther King beszéde. Grant - és több más kutató is -  úgy tapasztalta, hogy a halogatásra hajlamosabbak, a késlekedés ‘mellékhatásaként’  jobban improvizálnak, a stratégiájukat rugalmasabban képesek az új lehetőségekhez igazítani, emellett a lehetséges veszélyekkel is felkészültebben néztek szembe.

A tudatos halogatást, akkor is érdemes megfontolnunk, ha épp krízishelyzetben vagyunk. Ugyan ilyenkor úgy érezzük, hogy azonnal megoldást kell találnunk és mielőbb megoldanunk a problémát. Azonban, Adam Alter professzor azt tanácsolja, hogy ne engedjünk ennek a késztetésnek. Hiszen egy stratégiai szünet beiktatása lehetővé teszi, hogy megálljunk és  átgondoljuk, elemezzük a szituációt és így a legoptimálisabb stratégiát dolgozzuk ki a probléma megoldására. 

Persze, senkit sem bíztatnék a határidők figyelmen kívül hagyására. Arra azonban igen, hogy egy komplexebb probléma esetében vagy egy olyan helyzetben, ahol a megszokottól eltérő megoldásokra van szükség használjuk ki a késleltetés diszciplinájának előnyeit. Hagyjunk időt magunknak arra, hogy a háttérben dolgozzon az agyunk. A rutin feladatokat pedig végezzük el minél hamarabb, hiszen ezekhez csak pár perc szükséges.

Felhasznált irodalom

• Alter, A.: Anatomy of a Breakthrough, Simon & Schuster, 2023.
• Fritzsche, B.A. - Young, B.R. - Hickson, K.C.: Individual Differences in Academis Procrastnation Tendency and Writing Succes, 2003.
• Grant, A.M.: Originals, WH Allen, 2016.
• Zeigarnik, B.: On finished and unfinished tasks, 1927.
• Woolley, A.W. : Effects of Intervention Content and Timing on Group Task Performance, 1998.
• Ha tetszett a poszt, csatlakozz a Personal Branding közösségéhez.Klikk ide!