Van egy álmom...

Január harmadik hétfője nemzeti ünnep és munkaszüneti nap az Amerikai Egyesült Államokban. Ez a nap tisztelgés a polgárjogi mozgalmak előtt. Martin Luther King, az amerikai fekete polgárjogi mozgalom Nobel-békedíjas vezetőjének születésnapja (1929. január 15.) alkalmából.

Martin Luther King pályafutása leghíresebb szónoklatát 1963. augusztus 28-án, a washingtoni Lincoln-emlékműnél tartotta. A beszédben a faji megkülönböztetés felszámolására szólította fel a törvényhozókat, és egy igazságosabb társadalmi berendezkedés viziójával lelkesítette a több mint kétszázezer fős hallgatóságot. Azóta a beszéd tananyag lett az amerikai iskolákban és a múlt század legfontosabb beszédei között tartjuk számon. 

Egy érdekesség, hogy a beszéd befejezését Martin Luther King improvizálta. Ugyanis King nem volt teljesen elégedett a már előre megírt szövegével, úgy érezte nem fogja elérni a kívánt hatást. A beszéd előtti pillanatokban döntötte el, hogy használni fogja az azóta híressé vált fordulatot - részben Mahalia Jackson unszolására –, amit már a júniusi detroiti tüntetésen is alkalmazott: “Van egy álmom…”

Kétségtelen, hogy Martin Luther King kivételes szónóki képességekkel rendelkezett. A hanghordozása, a beszédritmusa, a hatásszünetek beiktatása (összességében a vokális technikák), amit baptista lelkészként csiszolt tökéletesre mind hozzájárultak ehhez. Nem utolsó sorban pedig retorikai tudása. A leggyakoribb eszköz, amit King a retorikai eszköztárából talán legtöbbször és mesterien használt: az ismétlés és a hármas egység. Mint ahogy ezt a leghíresebb beszédében is megfigyelhetjük.

“Ma azt mondom nektek, barátaim, hogy a jelen pillanat nehézségei és csalódásai ellenére van egy álmom. Olyan álom ez, amely mélyen gyökerezik az amerikai álomban.

Van egy álmom: egy napon felkel majd ez a nemzet, és megéli, mit jelent valójában az, ami a hitvallásában áll: "Számunkra ezek az igazságok nyilvánvalóak; minden ember egyenlőnek lett teremtve."

Van egy álmom: egy napon Georgia vöröslő dombjain a hajdani rabszolgák fiai és a hajdani rabszolgatartók fiai le tudnak ülni a testvériség asztala mellé.

Van egy álmom: hogy egy napon még Mississippi állam is, amely ma az igazságtalanság és az elnyomás forróságától szenvedő sivatag, a szabadság és a jog oázisává fog változni.

Van egy álmom: négy kicsi gyermekem egy napon olyan országban fog élni, ahol nem a bőrük színe, hanem a jellemük alapján fogják megítélni őket.

Van egy álmom.

Van egy álmom: hogy egy napon Alabama államban, ahol a kormányzó ma szünet nélkül csak a beavatkozásról és a hatálytalanításról beszél, megváltozik a helyzet, de úgy, hogy fekete kisfiúk és fekete kislányok testvérként, kézen fogva járhatnak a fehér kisfiúkkal és kislányokkal.

Van egy álmom.”

Az ismétlés alkalmazása igazi művészet. Hiszen könnyen átfordulhat unalmas kántálásba. Azonban, ha jól alkalmazzák feszültséget teremt és érzelmileg is bevonja a hallgatóságot. A kulcs az ismételni kívánt szavak megválasztása, az ismerősség-érzet valamint az érzelmi kapcsolódás lehetősége. King zseniális érzékkel válogatta meg a szavait. Ahogy Simon Sinek is említette egy előadásában: “King nem azt mondta, hogy van egy tervem, mert ebben nincs semmi lelkesítő”. Majd, hol egy rövidebb mondat végén, egy hosszabb mondat elején vagy éppen önmagában ismételte meg. Ezzel is fokozva a feszültséget. 

Nézzük, a másik eszközt. Egy csodálatos példa a hármas egységre, a beszéd vége:

“Ha szabadság zenghet, ha engedjük, hogy a szabadság zengjen minden faluból és falucskából, minden államból és minden városból, akkor közelebb hozhatjuk azt a napot, melyen Isten minden gyermeke, feketék és fehérek, zsidók és pogányok, protestánsok és katolikusok kézen foghatják egymást, s együtt énekelhetik a régi néger spirituálét: "Végre szabadok! Végre szabadok! Hála a Magasságos Istennek, végre szabadok vagyunk!"

Ez tulajdonképpen nem is egy, hanem rögtön több példa. Az első minden faluból és falucskából, minden államból és minden városból majd feketék és fehérek, zsidók és pogányok, protestánsok és katolikusok. Az idézetek abból a részből származnak, melyet King menetközben adott a beszédéhez. És, hogy mitől olyan hatásos a hármas egységek alkalmazása? Vannak, akik szerint vallási okai vannak, hiszen a legtöbb nagyobb vallás szimbolikájában megjelenik ez a szerkezet. Vannak, akik pszichológiai okokra vezetik vissza és éppen ezért jelenik meg a vallásos képeken és szövegekben. Akárhogyis van, valamiféle kerekség érzetet ad számunkra.

Ha bármilyen beszédet, előadást tartasz vagy éppen fejlesztenéd az előadói technikád, érdemes elgondolkoznod az említett retorikai eszközök használatán. Még egy gondolat a poszt végére: csak letisztult gondolatokból - ha pontosan tudod, hogy mit akarsz elmondani - születhet figyelemre méltó beszéd. Ha ez hiányzik akkor hiába a csodálatos hang, a megfelelő ritmus, a hatásszünetek, a jól megkomponált háttér és a retorikai eszköztár professzionális használata. Tiszta gondolatok nélkül ezek nem sokat érnek.

Ha tetszett a poszt, csatlakozz a Personal Branding közösségéhez. Klikk ide!