A színek pszichológiája

Ha (én)márkát építesz akkor  nemcsak a közönséged és az ügyfeleid eszére kell hatnod, hanem meg kell találnod az utat a szívükhöz is. Az igazán erős márkák titka pedig éppen az, hogy érzelmeket mozgatnak meg, és ezzel az ésszerűség határán is túllépő hűséget képesek kiváltani a közönségükből. Azzal talán mindenki tisztában van, hogy szavainkkal érzelmeket válthatunk ki másokban. Hevesebben reagálunk például a szerelem szó elhangzására, mint mondjuk a derékszög  hallattán. 

„A márka egy történet…első a történet, második a márka” - mondja Tom Peters a personal branding atyja. Hiszen ahogy a szavak, a történetek is érzelmeket váltanak ki belőlünk. A probléma viszont az, hogy egyetlen logóba képtelenség besűríteni a márkád teljes történetét. És itt jönnek képbe a színek. Hiszen ezek - hasonlatosan a szerelem és a csavarkulcs szavakhoz – különböző fiziológiai és érzelmi válaszokat válthatnak ki belőlünk. Ráadásul, egy márka vagy éppen egy logó esetében a felismerhetőséget is támogatják.

Színek szerepe

A színek – és a fények – szerepet játszanak abban is, hogy többségünk tavasszal, amikor ébredezik a természet és minden zöld és színes a boldogság szintünk is megemelkedik. Míg télen, amikor szürke és sötétebb minden gyakran lehangoltabbnak érezzük magunkat. Persze nem feltétlenül vagyunk tisztában azzal hogyan hatnak ránk a színek, de azt mindenki tudja, hogy valamilyen módon hatással vannak ránk.

A színek és érzelmi állapotunk kapcsolatát kutató pszichológusok ezt részben evoluciós okokkal magyarázzák. Egész pontosan azzal, hogy egy-egy szín bizonyos eseményekhez vagy helyzetekhez rögzültek az idők során. A vörös például a tűzhöz vagy éppen a veszélyhez kapcsolódik, ezért készenléti állapotot idéz elő, a barna pedig csökkentheti az étvágyunkat, hiszen a rothadó élelmet idézi fel.

A lényeg: a színek befolyásolják az érzelmeinket. Az érzelmeknek pedig meghatározó szerepük van döntéseinkben: befolyásolják, hogy mit eszünk reggelire, milyen ruhában indulunk munkába vagy éppen azt, hogy milyen autót vezetünk vagy milyen ingatlant veszünk. Összességében érzelmeink az egyszerű és komplexebb döntéseinkben is szerepet játszanak. 

Azonosságok és különbségek 

Az eddigiek alapján egyértelmű, hogy a színek hatnak az érzelmeinkre azonban ebből nem következik az, hogy egy adott színre mindig, mindenki pontosan ugyanúgy reagálna. Ez utóbbi esetében nincs mindenkor érvényes szabály, ezért inkább szabályszerű kapcsolatnak tekinthető. Hiszen ebben szerepet játszanak az egyéni jellemzők is. Például, a már említett barna szín esetében, ha valaki olyan meghitt viszonyt ápol a csokoládéval, mint Gombóc Artúr, akkor a barnához valószínűsíthetően inkább pozitív, mintsem negatív érzeteket fog társítani.

És persze a kulturális különbségekről sem érdemes megfeledkeznünk. Például a vöröshöz az indiai kultúrában többféle jelentés és érzelem is kapcsolódik: a félelem, a gazdagság és a hatalom, a tisztaság, a termékenység, a csábítás, a szeretet és a szépség. Míg Dél-Afrikában a vörös a gyász színe. A kínai kultúrában pedig az ünneplést, a szerencsét, a jólétet, a boldogságot és a hosszú életet jelképezi.

A személyes preferenciákon és kulturális különbségeken túl, más tényezők is szerepet játszanak abban, hogy milyen hatást vált ki belőlünk egy-egy szín. Az egyik legérdekesebb cikk, amit ebben a témában olvastam Joe Hallock „Color Assignment” című írása. Hallock kutatási adatai ugyanis azt bizonyítják, hogy mind a korunk, mind a nemünk jelentősen befolyásolja, milyen színeket kedvelünk vagy éppen nem kedvelünk. 

Leginkább kedvelt színek

Legkevésbé kedvelt színek

A már megidézett kutatás eredményeivel más kutatások is egybevágnak. Ugyanis, az árnyalatok kedvelésében is felfedezhetőek különbségek: a férfiak általában az erőteljesebb árnyalatokat részesítik előnyben. Míg a nők a lágyabb, pasztell árnyalatokat preferálják inkább.

Színválasztás

De most már elég szó esett a tudományos eredményekről, jöjjön a praktikum: milyen szempontok alapján válassz színt? A döntést megkönnyíti, ha tisztában vagy azzal mit is szeretnél kommunikálni,  melyek a személyes márkád legfontosabb jellemzői. Ezen túl a következő kérdésekre is érdemes megkeresned a választ:

• A hangvételed játékos vagy inkább komoly?
• A kommunikációd erőteljes vagy inkább visszafogott?
• Prémium vagy inkább megfizethető kategóriába tartozol?

Ha megvannak a válaszok, akkor itt az ideje, hogy szemügyre vedd a saját iparágad, területed szokásait. Talán már te is észlelted, hogy például a technológia vállalatok szeretnek bekékülni, a kiskereskedelemben kedvelt szín a piros, míg a fenntarthatóság jegyében működő vállalkozások előszeretettel használják a zöldet. Választhatod a biztonsági játékot az iparági szokásokat követve, de el is térhetsz ettől. A lényeg, hogy tudatos legyen a döntésed.

Nem utolsó sorban, a márkád, logód színválasztásakor ne feledkezz meg a potenciális és jelenlegi ügyfeleidről sem. Érdemes tájékozódnod arról, hogy a célcsoportod milyen érzetekhez, milyen színeket társít. Például, ha a márkád fontos jellemzője a magas menőségi faktor, akkor nem árt tisztában lenned azzal, hogy a célcsoportod milyen színekkel azonosítja ezt a fogalmat.

A lényeg, hogy amikor a márkád, a logód vagy a honlapod színéről döntesz, ne a végletekig leegyszerűsített, általánosító kijelentések alapján dönts. Hiszen ezek csak komoly megszorításokkal igazak. A márkád személyiségének kifejezése sokkal fontosabb, mint az ilyen közkeletű vélekedések és esetlegesen téves feltételezések. 

Ha tetszett a poszt, csatlakozz a Personal Branding közösségéhez. Klikk ide!