Szokások a sikerért
Benjamin Franklin minden reggel meztelenül káromkodott. Beethoven mindig maga számolta le azt a hatvan kávészemet, amiből reggeli italát készítette, míg Marcel Proust ópiumot és croissant fogyasztott a nap indításaként. Sikeres emberek, mindennapi rituáléi, de mit tanulhatunk ezekből az olykor hóbortósnak tűnő szokásokból?
Ernest Hemingway, minden reggel fél hatkor kelt, akkor is, ha előző este sokat ivott, Friedrich von Schiller egy rothadó alma társaságában tudott csak írni. A pszichoanalitika atyjának, Sigmund Freudnak pedig a felesége nyomta minden reggel a fogkrémet a fogkeféjére, hogy ezzel is időt takarítson meg a férje számára. Hóbortok, különc napi rutinok, melyekről Mason Currey – Daily Rituals: How artists work – könyvében olvastam. A kötet rendkívül szórakoztató olvasmány, melyben betekintést nyerhetünk a világ legkreatívabb alkotóinak mindennapos szokásaiba. Emellett pedig néhány fontos, ma is alkalmazható alapelv is kirajzolódik az olvasottak alapján. Nézzük, mik ezek!
Találd meg a módszered!
A könyv legfontosabb leckéje, ahogy a könyv szerzője is írja: “nincs egyetlen, kizárólagos módja a dolgok elvégzésének”. Joyce Carol Oates két műszakban dolgozott – nyolctól, egyig, majd négy órától, este kilencig -, míg Anthony Trollope, szigorú tempót diktált magának, minden negyedórában 250 szót írt le. Hemingwaynek pedig a zavartalan nyugalom volt a legfontosabb munka közben.
Ragaszkodj a rutinodhoz!
Ha már egyszer megtaláltad, hogyan tudsz a leghatékonyabban dolgozni, akkor ne engedd el. Gustave Flaubert ébredés után mindig a mennyezeten kopogtatott, így jelezte anyjának, hogy látogassa meg egy kis csevegésre, az ágya szélén ülve és csak ezután kelt fel dolgozni. Le Corbusier, a híres építész minden reggel hatkor kelt, majd 45 percig tornázott. Óramű pontossággal ragaszkodtak napindító a szokásaikhoz. És bőven akadnak követőik e tekintetben ma is. Például Ariana Huffington minden reggel meditációval indítja a napját, Anna Wintour pedig egy órát teniszezik.
Ne várj a megfelelő időre!
Einstein egy szabadalmi irodában dolgozott, miközben a modern fizika alapelveit meghatározta. Franz Kafka hivatalnokoskodott, szabadidejében írt. Példájuk is bizonyítja, hogy az elfoglaltság nem lehet ürügy, ha az ideális időre vársz, akkor nem jutsz előre. A sok kicsi sokra megy szellemében, az apró, de mindennapos kis lépések is számítanak. Ha csak naponta tíz percet betervezel a napodba, akkor már egy év alatt is igen messzire juthatsz.
A körülmények soha sem tökéletesek
Nem a tökéletes munkakörnyezet a brilliáns végeredmény záloga, mint ahogy a “tökéletes” rutin vagy rituálé sem tesz géniusszá. Flaubert sem a rendszeres forró fürdők miatt írt csodálatos regényeket, hanem azért, mert tehetségét kemény munkával párosította. Jane Austen legtermékenyebb éveiben olyan papírcetlikre írt, amiket könnyen el tudott rejteni és főleg a család nappalijában dolgozott az anyja közelében, ahol ráadásul a látogatók miatt rendszeresen félbe kellett hagynia az írást. Agatha Christie, pedig mindig bajban volt, amikor arra kérték, hogy mutassa meg az íróasztalát, mert nem volt neki.
Értékeld a napod!
A távoli célok meghatározása remek, a megvalósulás valószínűségét azonban igen csak megnöveli, ha szokásoddá teszed az önértékelést. Például úgy, ahogy azt Benjamin Franklin tette minden este. Franklin ugyanis esténként értékelte a napját, ha kellett módosított másnapi tervein és persze ez segítette abban, hogy a céljait ne veszítse szem elől. De nemcsak a napodat érdemes rendszeresen értékelned, hanem időnként a szokásaidat is. Így a napi rutinod valóban téged fog szolgálni.
Képek: innen.