Az ismerkedés tudománya

Öt tanács a kapcsolatépítés akadályainak elhárításáért, hogy ismerősökből vagy akár idegenekből új értékes szakmai kapcsolatok, vagy akár életre szóló bizalmasok váljanak.

Azzal mindannyian tisztában vagyunk, hogy a megfelelő kapcsolati háló számos előnnyel jár. Azonban, a kapcsolati háló bővítése nem mindenkinek megy könnyen. Nézzük mit tanácsol a nehézségek legyőzésére a tudomány!

Állítsd magad pozitívba!

Soha nem volt annyira könnyű a kapcsolatépítés, mint napjainkban. Se szeri, se száma a kapcsolatépítő eseményeknek és konferenciáknak. Azonban az aggodalmaink gyakran visszatartanak bennünket attól, hogy az ezekben a rendezvényekben rejlő lehetőségekkel éljünk és új kapcsolatokra tegyünk szert. Inkább az ismerőseinkkel beszélgetünk, mert azon aggodalmaskodunk, hogy mit fog hozzá szólni a másik, ha ismeretlenül megszólítjuk vagy épp azon, hogy milyen benyomást keltünk a másikban.

Ne hagyd, hogy az aggodalom visszatartson. Igen nagy a valószínűsége, hogy szívesebben elegyednek szóba veled, mint ahogy azt feltételezed. Az esetek döntő többségében jobb első benyomást keltünk, a többi ember jobban kedvel minket, mint gondolnánk. Ahogy azt Boothby és kutatótársainak kutatási eredményei is bizonyítják igencsak alábecsüljük a másik beszélgetési hajlandóságát, mint ahogy azt is, hogy frissen megismert beszélgetőpartnerünk mennyire kedvel minket.

Szóval, ha legközelebb egy idegennel találkozol, miért ne próbálnál meg beszélgetést kezdeményezni - valószínűleg jobban fog menni, mint gondolnád. 

Felejtsd el a fecsegést!

A téves feltételezéseinknek nincs vége: következetesen alábecsüljük a másik fél hajlandóságát is arra, hogy mélyebb beszélgetésbe kezdjen egy friss ismerősével. Azonban a kutatási eredmények rámutatnak, hogy a legtöbb ember a mélyebb beszélgetéseket preferálja, vagyis szívesen túllép a felszínes fecsegésen.

Bár a fecsegő üzemmódnak megvan a maga társas funkciója, de ha a felületes ismeretségnél többre vágyunk, akkor érdemes minél hamarabb átlépnünk túl ezen a fázison. Lehetőleg minél hamarabb javasolják Kardas és kutatótársai. Ez a tanács meglepőnek tűnhet, mivel általában azt feltételezzük, hogy roppant kínos lehet egy idegennel, közvetlenül a megismerkedés után mély beszélgetést folytatni.

Az említett kutatás résztvevői is így vélekedtek.  Azonban a vizsgálat második szakaszában a kutatók kérdésére válaszolva arról számoltak be, hogy túlbecsülték a helyzettel járó kényelmetlenséget. Meglepően pozitív élmény volt számukra az, hogy a felszínesebb fecsegés helyett, tartalmasabb és mélyebb beszélgetésekben vettek részt. Ráadásul jobban kedvelték azokat a beszélgetőtársaikat, akik ugyanígy tettek.

Hangsúlyozd a hasonlóságot!

Általában azokat az embereket hamarabb megkedveljük, akik osztoznak az érdeklődési körünkben, értékeinkben és személyiségjegyeinkben, vagyis akik valamilyen szempontból hasonlítanak ránk. A hasonlóság alapja bármi lehet: az életkor, élethelyzet, probléma, lakhely, értékrend, korábbi tapasztalatok, munkahely, a végtelenségig folytathatnám a sort.

“Mindketten tudjuk, hogy...”, “talán már te is bosszankodtál azon..” gyanítom, hogy te is találkoztál már ilyen és ehhez hasonló félmondatokkal, hiszen a legtöbb (jól megírt) marketingszövegben felfedezhető ezen elv alkalmazása. A lényeg az, hogy akár személyes, akár online kommunikációról, kapcsolatfelvételről van szó, érdemes keresni a hasonlóságokat és a közös pontokat. Hiszen a közös érdeklődés, közös ismerősök vagy hasonló tapasztalatok tárgyalása mindenki számára kellemes, biztonságos társalgási terepet jelent.

Legyen egy kérdéssel több!

Felejtsd el az aki kíváncsi, hamar megöregszik félrevezető tanítását, mely szerint kíváncsinak lenni, kérdezni nem ajánlatos! Gyanítom, hogy gyerekként te is gyakran hallottad ezt a badarságot. A valóságban ennek épp az ellenkezője igaz: egy jó kérdésen sok múlhat. Például az is, hogy milyen benyomást alakít ki rólad a másik fél az első találkozás során. Sokszor nagyobb hatást lehet elérni azzal, ha tudjuk, mit kell kérdezni, mint ha tudjuk, mit kell mondani.

Ezzel szemben a legtöbben nem is gondolnak arra, hogy kérdezzenek, részben azért, mert nem akarnak tolakodóak lenni. Ezért inkább magukról beszélnek. Ez azonban közel sem célravezető stratégia, ahogy a kutatók írják: „Az a tendencia, hogy az énre összpontosítunk, amikor megpróbálunk másoknak imponálni, tévútra vezet.” - majd így folytatják: "...a beszélgetés témájának önmagunkra irányítása, a kérkedés, a dicsekvés vagy a beszélgetés dominálása általában csökkenti a szimpátiát".

A kutatások tehát azt mutatják, hogy azokat az embereket, akik több kérdést tesznek fel egy beszélgetés során jobban kedvelik beszélgetőpartnereik. Ugyanis, a kérdéseket a valós érdeklődés és figyelem jeleként értékeli a másik fél. Ezért ahelyett, hogy folyamatosan magunkról beszélnénk inkább kérdezzünk többet és összpontosítsunk a beszélgetőtársunkra.

Kerüld a puffogást!

Azok az emberek, akiket érdekesnek találnak mások, több információval járulnak hozzá a beszélgetéshez és az érzéseikről is többet árulnak el. Ez Mark Leary, szociálpszichológus kutatásának egyik legfontosabb megállapítása. De Leary vizsgálata arra is felhívja a figyelmünket, hogy az érzelmek megosztása semmiképp sem jelenthet panaszkodást. Ezért ezt inkább hagyd meg másnak!

Kerüld a panaszkodást, különösen a másokra való panaszkodást. Hiszen ez számos kellemetlen mellékhatással járhat. Egyfelől, az elhangzottak - a legtöbb esetben - eljutnak az érintetthez is. Másfelől, könnyen a spontán tulajdonságátvitel jelenségének áldozatává válhatsz, vagyis önkéntelenül is hozzád társítja a beszélgetőpartnered az elhangzott tulajdonságokat. Ha rosszat mondasz azt, ha jót akkor pedig a jó tulajdonságokat tapasztják hozzád.

Összességében úgy tűnik meglepően rosszul ítéljük meg, hogy a beszélgetések, és azok konkrét tartalma hogyan hat a kapcsolatainkra. De ezzel együtt is a kutatások üzenete pozitív: az aggodalmaskodás helyett inkább lépjünk kapcsolatba másokkal és kezdjünk el beszélgetni.

Felhasznált irodalom

• Boothby, E. J., Cooney, G., Sandstrom, G. M., Clark, M. S. (2018). The liking gap in conversations: Do people like us more than we think? Psychological Science, 29(11),1742–1756. 
• Huang, K., Yeomans,M., Brooks,A.W., Minson,J., Gino, F. (2017) It Doesn't Hurt to Ask: Question-asking Increases Liking." Journal of Personality and Social Psychology 113, no. 3 : 430–452.
• Kardas, M., Kumar, A., & Epley, N. (2022). Overly shallow?: Miscalibrated expectations create a barrier to deeper conversation. Journal of Personality and Social Psychology, 122(3), 367–398.