Mellékállása ikon

 “Ne mondd nekem azt, hogy vannak szabályok” – bár a mottó a stílusos öltözködésre utal, azonban akár  Lyn Slater életére is alkalmazható. De ki is ő és mit tanulhatunk tőle?

A 70 éves Lyn Slater nem akart stílusikon lenni. Az egykori szociális munkás és a Fordham Egyetem professzora közel hatvanévesen döntött úgy, hogy blogolni kezd.  "Véletlen ikon", ahogy nevezi magát, hamarosan népes követő táborra lelt, szerepelt a Vogue magazinban, és 2018-ban a New York-i divathét első sorában ült. Adódik a kérdés, miért indít divatblogot egy sikeres egyetemi tanár és hogyan lesz ebből ekkora siker?

Véletlenül ikon

Slater mindig is adott a megjelenésére. Egyetemi professzorként bizonyos korlátokkal számolnia kellett, de mindig igyekezett valami csavart vinni a megjelenésébe. Valami olyan egyéni pluszt, ami kifejezi a személyiségét vagy éppen a napi hangulatát. Ahogy ő mondja “az öltözködés, a divat nekem nem hobbi, hanem a mindennapi rutin része”.

Így aztán nincs is mit csodálkozni azon, hogy az egyetemi előadások végén nemcsak szakmai kérdésekkel keresték meg a diákjai. Nem egyszer megesett, hogy a ruhái származási helyét firtatták. De nemcsak az egyetemi hallgatók értékelték egyéni megjelenését.  A boltokban és az utcán is gyakran kérdezgették, hogy mivel foglalkozik a divatiparban, kinek dolgozik ezen a területen.

Tudományos alaposság

Slater 2014-ben, hatvanévesen beiratkozott a manhattani Fashion Institute of Technology divat kurzusára.  És milyen jól tette! Ugyanis az egyik professzora és néhány diáktársa is arra bíztatta indítson divatblogot. Slatert nem kellett sokat noszogatni. Azonban - ahogy az egy egyetemi embertől elvárható - nemcsak az intuíciójára hagyatkozott. Az évek során több kurzust is elvégzett, valamint alaposan elmélyedt az öltözködés és a divat szakirodalmában. Ezzel együtt is a bloggolásra egy személyes momentum vette rá.

Saját bőrén is megtapasztalta azt a társadalmi nyomást, amit a legtöbb nő érez. Nevezetesen, azt a társadalmi elvárást, hogy nők az évek múlásával egyre kevésbé legyenek láthatóak. Így az öltözködésükkel is egyre inkább belesimuljanak a környezetükbe.Talán pont ez a társadalmi elvárás áll az oka annak is, hogy Slater nem talált olyan divatmagazint – legfeljebb egy-egy rovatot -, mely a 60-as évei felé közelítő vagy azon már túllépő nőknek szólt volna. E hiányérzet miatt kezdett szisztematikus kutatásba. Hátha talál egy az érdeklődésének és korosztályának szóló online felületet.

Vizsgálódása e tekintetben sikertelen volt. Másfelől pedig rendkívül sikeres, hiszen egy hiányterületet azonosított. Ez volt az utolsó csepp a pohárban, ekkor döntötte el, hogy blogot indít a hozzá hasonló korú, városi, értelmiségi és a design iránt érdeklődő nőknek. Olyan nőkhöz akart szólni és kapcsolódni, akik az öltözködést az önkifejezés módjának is tekintik, valamint szeretnek erről gondolkodni és beszélgetni. Az elképzelése ekkor még csak annyi volt, hogy saját öltözékeit, a divatról alkotott elképzeléseit, élményeit osztja meg az érdeklődőkkel.

Ha teszel érte, szerencsés leszel

Slater persze nemcsak a terület felderítését végezte tudományos alapossággal, hanem magát a blog megtervezését is. Tanácsadóval is konzultált. Az Accidental Icon-t persze nemcsak a célcsoport különbözteti meg a többi divatblogtól, hanem a tudományos utalások is. Slater időről-időre ismerteti a témában zajló kutatások eredményeit és heti cikk ajánlója 'heti divat bibliográfia' néven fut. Egyébként a projektbe Slater férje is besegített, aki mindig is örömmel fotózta feleségét, ezért a képeket ő készíti.

Ahogy mondani szokták: ha teszel érte, előbb-utóbb a szerencse is melléd szegődik. Ezt Slater esete is megerősíti. Ugyanis a blog indulása után néhány hónappal különös dolog történt vele. Vacsorázni indult egy barátjával, természetesen az alkalomhoz illő, gondosan összeállított szerelésben. Éppen ekkor zajlottak a New York-i Divathét bemutatói, az étterem pedig az esemény helyszíneinek közelében volt. Ahogy Slater az étterem felé közelített elhaladt néhány fotós előtt, akik azt hitték éppen a divatszakma valamelyik prominensét látják. Ezért őrült kattintgatásba kezdtek. Így került be Slater képe és blogja több magazinba is.

A siker árnyoldala

A blog az elmúlt években több más felülettel is kiegészült, többek között egy Instagram profillal, ahol  mára majd 800 ezren követik. A követők között azonban nemcsak az idősebb korosztályt találjuk meg, rengeteg fiatal rajong az egykori egyetemi tanár stílusáért. Ő pedig következetesen posztolt és építette saját közösségét. 

Divatbloggerként elért eredményei pedig egyetemi pozíciójára is hatottak. Ezt kissé ironikusan így kommentálta: “Az egyetem is felismerte az ebben rejlő pr-értéket. Amikor megjelent a szakmai könyvem, az egyetem honlapján egyetlen cikk sem jelent meg, de most, hogy ‘véletlenül ikon’ vagyok írtak rólam, ezt mókásnak találom.” De ez már a múlt, hiszen Slater azóta nyugdíjba vonult. Az egyetemi katedra helyett divatkampányokban és magazinokban szerepel.

2019-ben azonban válságba került. Miközben olyan teret hozott létre, ahol azok az emberek, akik láthatatlannak érezték magukat, rajta keresztül látták magukat. Azonban az egyre nagyobb követőtábor és együttműködő partnerei egyre inkább meg akarták szabni azt, hogy miről írjon és posztoljon. Ez egyre nyomasztóbbá vált számára. Ma már azt mondja megtanulta a leckét és felvértezte magát ez ellen, nem vállal fizetett együttműködéseket. Felismerte, hogy a digitális tér mellett, az analóg világra és valós találkozásokra egyre nagyobb szüksége van.

Az újrakezdés varázsa

Slater manapság egyre kevesebb időt tölt a közösségi média felületein, és visszatért az íráshoz is. Továbbra is rendszeresen posztol, mert nem akarja cserben hagyni azokat az embereket, akiknek bátorításra és inspirációra vagy éppen vigaszra van szükségük. De ragaszkodik a saját prioritásaihoz, például a családját, az otthonát és az egészségét minden más elé helyezi. Nem régiben megjelent könyvében - How To Be Old : Lessons In Living Boldly From The Accidental Icon – másokat is arra bíztat, hogy tanuljanak a hibáikból, merjenek változtatni, s újrakezdeni.

Természetesen a könyve azt a tíz évet is bemutatja, amikor ismertté vált. Mint ahogy a közel múltat is, amikor visszavonult a divathírességek világából azért, hogy visszafogottabb és kiegyensúlyozottabb életet éljen. Slater vonzerejének része az is, hogy festetlen ősz haja és természetesen öregedő bőre rendhagyó egy olyan iparágban és korban, amelyben mindenki fiatalabbnak akar látszani. De ezzel együtt a könyv nem az öregedés manifesztója, ahogy az AARP-nek nyilatkozta : "Egy belső, kreatív késztetésnek engedtem, ami kortalan."

Kép: innen.