Reklámozd magad okosan!
Ha elhallgatjuk sikereinket, hátrányba kerülünk, ha beszélünk róluk, ellenszenvessé válhatunk. A kérdés az, hogyan oldható fel ezt a dilemma?
„Se az interjút nem szeretem, se a nyilvános szereplést. A reklámtól valósággal irtózom. Feltűnés nélkül, titokban szeretnék világhírű lenni.” - Karinthy Frigyes sorai sokakkal rezonálnak. Azonban, mindannyiunk karrierjében lehetnek olyan pillanatok, amikor az énreklám elkerülhetetlen (például egy állásinterjún, egy megbeszélésen vagy üzleti tárgyaláson). Bár az ilyen helyzetekben tisztában vagyunk azzal, hogy ha hallgatunk, akkor a jól megérdemelt elismerés helyett végig nézhetjük ahogy más aratja le a babérokat helyettünk. Mégis sokakat visszatart a félelem, hogy teljesítményük megosztása miatt ellenszenvessé válhatnak. A kérdés tehát az, hogyan beszélhetünk eredményeinkről, sikereinkről kellemetlen mellékhatások nélkül? Nézzük, mit mondd erről a tudomány!
Ismerd fel a pillanatot!
Timing is everything, vagyis az időzítés mindenek felett. Ezt Nurit Tal-Or kutatásai is bizonyítják. Nurit Tal-Or pszichológus ugyanis azt tapasztalta kísérletei során, hogy a résztvevők nem kedvelték „Avi” kitalált karakterét, amikor jó vizsgaeredményeit saját maga hozta szóba. Azonban egészen más volt a helyzet, ha a beszélgetés úgy alakult, hogy Avi beszélgetőtársa kérdezett rá a jegyekre, vagy vetette fel a témát. Ilyenkor Avi annyit dicsekedhetett, amennyit csak akart, mégis kedves fickónak tartották a kísérlet résztvevői.
Ez az eredmény hasznos emlékeztető, különösen a csendesebb típusok számára: a dicsekvés nem mindig von maga után negatív megítélést. Ez különösen igaz egy állásinterjún vagy olyan értékelési helyzetekben is, ahol gyakran kimondatlan elvárás, hogy kiállj a saját eredményeid mellett.
A múltadhoz mérd magad!
Egy 2012-ben publikált kísérletsorozatban a kutatók, arra kérték a résztvevőket, hogy értékeljenek különböző hencegő kijelentéseket, amelyek állítólag egy beszélgetés során hangzottak el. A mások kárára tett önfényező állítások, mint például az "én jobb vagyok másoknál" a legnegatívabb értékelést kapták, mert azt a benyomást keltették, hogy az illető másokat lenéz. Ezzel szemben, az olyan állítások, mint például "jobb vagyok, mint voltam", és a nem összehasonlító állítások, mint például "jó barát vagyok" kedvező értékeléseket kaptak.
A tanulság egyértelmű: a teljesítményed és eredményeid ismertetése során tanácsosabb ezekre összpontosítani és elkerülni a kollégáid, riválisaid közvetett minősítését vagy ócsárlását.
Beszéljenek helyetted mások!
Mivel olyan kultúrában élünk, ahol (az esetek többségében) elítélendő a túlzott hencegés, az egyik legkézenfekvőbb, de leghatékonyabb módja annak, hogy hatékonyan ismertesd az eredményeid, ha valaki más beszél erről. A kutatási eredmények ugyanis arra utalnak, hogy bizalmatlanok vagyunk az az emberek saját magukról tett pozitív állításaival szemben. Ugyanakkor ugyanezekben az állításokban sokkal inkább megbízunk, ha feltételezzük, hogy ezek a kijelentések valaki mástól származnak. Még akkor is, ha az illető valószínűleg elfogult, például egy barát vagy valamilyen anyagi érdekeltség fűzi a másik személyhez.
Ebből következően érdemes egy megbízható szárnysegédet keresnünk, aki a nevünkben beszél erősségeinkről és elért sikereinkről. Ezért is fontosak a munkahelyi vagy az iparági szövetségesek: ha valaki más is kész dicsérni minket, az erőteljes eszköz lehet az önreklámozásban.
Ne légy álszerény!
Ha még mindig visszatart téged valami attól, hogy kihangosítsd az eredményeidet, íme még egy kutatási eredmény: a túlzott szerénység is mellékhatásokkal járhat. Egy, a 90-es évek közepén publikált tanulmány szerint például azok az emberek, akik pozitív kijelentéseket tettek magukról (például „kellemes velem időt tölteni”) a kísérlet résztvevői szimpatikusabbnak találták, mint azokat, akik önleértékelő állításokat tettek (például "nem vagyok túl szórakoztató”). Nem meglepő módon a legpozitívabb értékelést azok kapták, akik kiegyensúlyozottan nyilatkoztak, beismerve erősségeiket és hibáikat.
Egy másik kutatás eredményei pedig arra mutattak rá, hogy kerülendő stratégia az álszerénység és a panaszkodásba burkolt dicsekvés. Ezeket a megnyilvánulásokat még az őszinte önfényezésnél is kevésbé kedvelik az emberek legyen szó munkahelyi vagy magánéleti szituációkról. Más szavakkal: még az (őszinte) dicsekvés is jobb, mint a megtévesztő álszerénység.
Ha tetszett a poszt csatlakozz a Personal branding közösséghez a Facebookon vagy az Instagramon!
Kép: innen.
