Ismerkedj okosan!

Szeresd meg a fecsegést! – hangzik a networking guruk tanácsa. Nem rossz ötlet, de van ennél jobb módszer a kapcsolataink építésére és elmélyítésére. Nézzük mit mond erről a tudomány!

Soha sem volt annyira könnyű a kapcsolatépítés, mint napjainkban. Se szeri, se száma a kapcsolatépítő eseményeknek, konferenciáknak és különféle meetupoknak. Arról nem is beszélve, hogy néhány kattintással bárkivel kapcsolatba léphetünk és meginvitálhatjuk egy kávéra. De ahhoz, hogy a lehetőség valósággá váljon és jól sikerüljön az első találkozó néhány tanácsot nem árt megfontolnunk. Nézzük melyek ezek!

A felszínes fecsegést hagyd meg másnak!

A csevegő üzemmódnak – ez az, amit angolszász területeken csak small talk-ként azonosítanak – megvan a maga funkciója, a társas érintkezés egyik rituáléja, mint ahogy a köszönés is. Azonban, ha az ismerősséget meghaladó kapcsolatra vágyunk, akkor minél hamarabb lépjünk túl ezen a fázison. A fecsegés helyett váltsunk tartalmasabb és mélyebb beszélgetésre. És, hogy mikor?  Kardas és kutatótársai szerint azonnal.

Bár ez a tanács meglepőnek tűnhet és vélekedhetünk úgy, hogy roppant kínos lehet egy idegennel, közvetlenül a megismerkedés után mély beszélgetést folytatni. Mint ahogy az említett kutatás résztvevői is ezt feltételezték. Majd arról számoltak be, hogy túlbecsülték a helyzettel járó kényelmetlenséget és a felszínesebb fecsegés helyett, a mélyebb beszélgetéseket, illetve ezek résztvevőit preferálták.

Számíts a legjobbra!

A téves feltételezéseinknek nincs vége: következetesen alábecsüljük a másik fél hajlandóságát is arra, hogy mélyebb beszélgetést folytasson, mint ahogy az irántunk való érdeklődésének szintjét is. Azonban a kutatási eredmények rámutatnak, hogy a legtöbb ember a mélyebb beszélgetéseket preferálja, vagyis szívesen túllép a felszínes fecsegésen.

Ráadásul a többi ember jobban kedvel minket, mint gondolnánk. Ugyanis, ahogy arra Boothby és társainak kutatási eredményei is bizonyítják hajlamosak vagyunk alábecsülni, hogy frissen megismert beszélgetőpartnerünk mennyire kedvel minket. Tehát az esetek döntő többségében jobb első benyomást keltünk, mint ahogy feltételezzük. Épp ezért ne hagyjuk, hogy az első benyomás miatti aggodalmaink visszatartsanak bennünket a kapcsolatépítéstől.

Legyen egy kérdéssel több!

Azokat az embereket, akik többet kérdeznek kérdést tesznek fel, szimpatikusabbnak találják beszélgetőtársaik. Ugyanis, a kérdések azt mutatják, hogy az illető nemcsak figyel, hanem érdeklődik is. Azonban, a legtöbben nem is gondolnak arra, hogy kérdezzenek, részben azért, mert nem akarnak tolakodóak lenni. Ezért inkább magukról beszélnek, ahogy a kutatók írják:

Az a tendencia, hogy az énre összpontosítunk, amikor megpróbálunk másoknak imponálni, tévútra vezet.

Majd így folytatják: "a beszélgetés témájának önmagunkra irányítása, a kérkedés, a dicsekvés vagy a beszélgetés dominálása általában csökkenti a szimpátiát". Ezért ahelyett, hogy magunkról beszélnénk inkább kérdezzünk és összpontosítsunk arra, hogy többet tudjunk meg beszélgetőtársunkról.

Összességében úgy tűnik meglepően rosszul ítéljük meg, hogy a beszélgetések, és azok konkrét tartalma hogyan hat a kapcsolatainkra. De ezzel együtt is a kutatások üzenete pozitív: az aggodalmaskodás helyett inkább lépjünk kapcsolatba másokkal és kezdjünk el beszélgetni.

Ha tetszett a poszt, csatlakozz a Personal Branding közösségéhez. Klikk ide!

Felhasznált irodalom:

• Boothby, E. J., Cooney, G., Sandstrom, G. M., Clark, M. S. (2018). The liking gap in conversations: Do people like us more than we think? Psychological Science, 29(11),1742–1756. 
• Huang,  K., Yeomans,M., Brooks,A.W., Minson,J., Gino, F. (2017) It Doesn't Hurt to Ask: Question-asking Increases Liking." Journal of Personality and Social Psychology 113, no. 3 : 430–452.
• Kardas, M., Kumar, A., & Epley, N. (2022). Overly shallow?: Miscalibrated expectations create a barrier to deeper conversation. Journal of Personality and Social Psychology, 122(3), 367–398.