A kedvelhetőség tudománya

Az első találkozás, az első benyomások számítanak. A kérdés az, mit tehetünk azért, hogy valóban pozitív benyomás alakuljon ki rólunk a másik félben? 

Első benyomás csak egyszer van. Ezt már annyiszor hallottuk, hogy talán pont emiatt döntünk rosszul az első néhány másodpercben. Főként akkor, amikor ennek a néhány első másodpercnek tétje is van, mert aggódunk a hitelességünk miatt. Bár az első másodpercek valóban számítanak, de az utána következő idő is számít. A kérdés az, hogy mit tehetünk azért, hogy valóban pozitív benyomás alakuljon ki rólunk a másik félben? Nézzük, mit mondd erről a tudomány!

Első a bizalom!

Amy Cuddy és kutatócsoportja több mint egy évtizede tanulmányozza az első benyomás alapján kialakuló ítéleteinket. Kutatási eredményeik szerint ezen ítéleteinkben két szempont játszik döntő fontosságú szerepet: a bizalom - bízhatok ebben az emberben, jó szándékkal van irántam? – és a hozzáértés. Ráadásul, a sorrend sem mindegy. Ugyanis, ahhoz, hogy a kompetenciánkat, szakértelmünket elismerjék, elengedhetetlen bizonyos mértékű bizalom és szimpátia. Ahogy Cuddy és munkatársai megfogalmazták:

Ha a másik fél nem bízik benned, semmire sem mész, sőt gyanakodni fog, hogy manipulálni szeretnéd.

Épp ezért Cuddy és munkatársai azt javasolják, hogy egy találkozó vagy egy előadás első néhány percét semmiképp se töltsük a szakértelmünket alátámasztó tények felsorolásával. Ehelyett inkább a kapcsolat megteremtésére, az emberi oldalunk megmutatására törekedjünk.

A hasonlóság hatalma

Hasonló a hasonlónak örül - tartja a népi bölcsesség és ez esetben a kutatási eredmények tudomány is alátámasztják az állítás igazságát. Azokat az embereket kedveljük, akik osztoznak az érdeklődési körünkben, értékeinkben és személyiségjegyeinkben, vagyis akik valamilyen szempontból hasonlítanak ránk. A hasonlóság alapja lehet: az életkor, élethelyzet, probléma, lakhely, értékrend, korábbi tapasztalatok, munkahely, satöbbi. A végtelenségig lehetne folytatni a sort.

“Mindketten tudjuk, hogy...”, “talán már te is bosszankodtál azon..” gyanítom, hogy te is találkoztál már ilyen és ehhez hasonló félmondatokkal, hiszen a legtöbb (jól megírt) marketingszövegben felfedezhető ezen elv alkalmazása. A lényeg az, hogy akár személyes, akár online kommunikációról, kapcsolatfelvételről van szó, érdemes keresni a hasonlóságokat és közös pontokat. 

Ne morogj!

A vonzalom jutalomelmélete szerint azokat az embereket kedveljük, akik jutalmaznak minket, vagy akikhez jó érzéseket társítunk. Ha azt akarod, hogy az emberek kedveljenek, érd el, hogy jól érezzék magukat a társaságodban. Ehhez pedig jelentős mértékben hozzájárul az is, ha többnyire pozitív vagy. A közösségi médiában is.

Ugyanis a kutatók úgy találták, hogy azokat az embereket, akik negatív hangvételű posztokat tesznek közzé a közösségi média felületeken kevésbé kedvelik, mint azokat, akik pozitív bejegyzéseket írnak. Ez nem jelenti azt, hogy nem fejezheted ki a negatív érzéseidet vagy véleményedet, de a nagyon negatív közléseket talán érdemesebb a bizalmas barátokkal folytatott intim beszélgetésekre tartogatnod.

Kérdezni tudni kell!

Ha kérdezünk az emberek többsége válaszol, ebben nincs semmi meglepő. Azonban, azzal már kevesebben vannak tisztában, hogy a kérdések az információszerzésen túl más pozitív hozadékkal is járnak. Ugyanis, egy kérdés elhangzása a másik félre helyezi a hangsúlyt, valamint jelzi számára azt is, hogy értékeled a véleményét és a tapasztalatait. A nyomon követő kérdések pedig különösen hatásosak, hiszen azt mutatják, hogy figyelsz és érdekel a másik mondandója.

A tényleges figyelem pedig elengedhetetlen a bizalom kialakulásához és mélyebb megértést tesz lehetővé mind a két fél számára. A kutatások azt mutatják, hogy azokat az embereket, akik több kérdést tesznek fel egy beszélgetés során jobban kedvelik beszélgetőpartnerek.Ugyanakkor az is fontos, hogy ne terheljük túl a másikat, a beszélgetés ne váljon egyoldalúvá, mivel a túl sok kérdés unalmassá tehet egy beszélgetést.

Nem kell tökéletesnek lenned!

Sokan vélekednek úgy, hogy csak a tökéletes a megfelelő. Teljesen mindegy, hogy az öltözékükről, a viselkedésükről vagy a saját munkájuk, feladatuk megvalósításáról van szó. Nos, ideje ezen az állásponton némiképp finomítani: némi baki belefér, ha a kedvelhetőség is szempont számodra. Egy kis botlás még nem a világ vége, sőt: kedvelhetőbbé tesz bennünket. 

Éppen ezért, nem kell feltétlenül kétségbe esned, ha időnként valami apróbb hiba becsúszik, például kiborítod a kávét, megbotlik a nyelved vagy valami kis hiba becsúszik a tökéletesen eltervezett performanszodba. Azt persze nem árt észben tartanunk, hogy ez csak akkor igaz, ha egyébként az általunk nyújtott színvonal, szakmai teljesítmény nem hagy maga után kívánni valót.

Bónusz tipp: Légy őszinte!

Az ismertetett tudományos eredményekre alapozva növelhetjük annak valószínűségét, hogy mások megkedveljenek. Azonban, az őszinteség fontos. Ha pusztán manipulatív szándékkal tesszük ezt, akkor a dolog visszájára fordulhat és ez nemcsak a kedvelhetőségünk, hanem a hírnevünk rovására is mehet.  

Felhasznált irodalom

• Aronson, E., Willerman, B., & Floyd, J. (1966). The effect of a pratfall on increasing interpersonal attractiveness. Psychonomic Science, 4(6), 227–228
• Boothby, E. J., & Bohns, V. K. (2021). Why a simple act of kindness is not as simple as it seems: Underestimating the positive impact of our compliments on others. Personality and Social Psychology Bulletin, 47(5), 826–840.
• Cuddy, A. (2016): Presence - Bringing Your Boldest Self to Your Biggest Challenges. Little, Brown & Company.
• Forest, A. L., & Wood, J. V. (2012). When social networking is not working: Individuals with low self-esteem recognize but do not reap the benefits of self-disclosure on Facebook. Psychological Science, 23(3), 295–302.
• Golle, J., Mast, F. W., & Lobmaier, J. S. (2014). Something to smile about: The interrelationship between attractiveness and emotional expression. Cognition and Emotion, 28(2), 298-310.
• Ray, D. G., Gomillion, S., Pintea, A. I., & Hamlin, I. (2019). On being forgotten: Memory and forgetting serve as signals of interpersonal importance. Journal of Personality and Social Psychology, 116(2), 259–276.

Ha tetszett a poszt, csatlakozz a Personal Branding közösségéhez. Klikk ide!