Hőssé az válhat, aki kilép a komfortzónájából
Egy jó történet megragadja a képzeletünket, és úgy meséli el a valóságot, ahogyan arra más eszközökkel soha nem lennénk képesek. Már csak ezért is helye van az énmárkaépítés eszköztárában.
Arthur Riolo egy New Yorktől északra fekvő kisvásorban él, pénzét pedig ingatlanosként keresi. De ő nem pusztán egy ingatlan ügynök, hanem a legsikeresebb ingatlanos a környéken. Egyedül több házat ad el, mint az összes többi konkurense együttvéve. Vajon mi lehet a sikerének titka?
Arthur az érdeklődőket beülteti az autójába, megmutatja a környéket, mesél a városról és a házakról, arról, hogy kik laknak bennük, mivel foglalkoznak, hol tanul a gyerekük, mi a kutyájuk neve. Amikor a lehetséges vevők már mindent tudnak, akkor mutat nekik egy eladó házat. Előbb-utóbb a kuncsaft tényleg vesz tőle ingatlant. Ki tudja, pontosan miért? Arthur lokálpatriotizmusa, rendkívüli helyismerete vagy kissé rozoga kisteherautója vált ki ekkora hatást? Ki tudja? Annyi azonban biztos, hogy nemcsak a ház számít, hanem a sztori is. Arthur stratégiája azonban nemcsak az ingatlanpiacon, hanem más területen is működhet, így az énmárkaépítésben is kiválóan hasznosítható.
A sztorizás nem cél nélküli
A történetmesélés, nem öncélú sztorizgatás, nem a valóság színesen előadott verziója. A történetmesélésnek célja van. Bemutathatja személyes értékrendünket, rávilágíthat egy problémára, megcáfolhat egy vélekedést vagy éppen megjelenítheti a jövőről alkotott elképzeléseinket.
A történetünk szólhat a lehetetlen legyőzéséről, a vakszerencse szerepéről, mint például a jó és a rossz küzdelméről, kárhozatról és megváltásról, vagy éppen a kezdetekről. Az eredetsztori pedig bemutathatja, honnan indult valaki, mi a célja és a motivációja.
Ez esetben kiindulásként képzeljük el, ha csak egy-két mondatra lenne lehetőségünk, hogyan foglalnánk össze történetünket. A mára globálissá vált Vera Wang márka eredettörténete például mindössze két mondatban összefoglalható: Vera Wang az esküvőjére készülődve nem talált megfelelő ruhát. Megtervezte, megvarratta, majd nyitott egy üzletet.
Sikerek és kudarcok
Elsőre sokaknak szinte lehetetlen feladatnak tűnik, hogy történeteket meséljenek. Ennek legfőbb oka, hogy úgy gondolják, nincsenek történeteik. Pedig megosztásra érdemes történetei mindenkinek vannak. Nemcsak a pozitív sikertörténetekből építkezhetünk, hanem nehéz szakmai döntésekről, buktatókról, egy-egy fájó kompromisszum megkötéséről, vagy épp arról is mesélhetünk, amikor a nulláról kellett valamit újrakezdenünk. Ez mind remek alapanyag.
Ha összegyűjtöttük a történeteinket, akkor jöhet a következő lépés. A sikeres történetmeséléshez ugyanis tudnunk kell, milyen hatást szeretnénk kiváltani a közönségből: elgondolkodtatnánk vagy éppen inspirálni szeretnénk? Ha inspirálni, lelkesíteni, akkor meséljünk sikertörténetet, ha pedig a tanításon van a hangsúly, akkor erre egy kudarcsztori alkalmasabb.
De ezen túl az sem árt, ha a hallgatóságból is felkészülünk, milyen neműekből és korúakból, ismerősökből vagy ismeretlenekből áll össze, milyen elvárásai lehetnek, milyen élethelyzetben vannak azok, akikhez a történeteink szólnak. Hiszen nem mindegy, hogy történeteinket tiniknek, fiatal nőknek, férfiaknak vagy éppen nyugalmazott adóellenőröknek szeretnénk elmondani.
Végül, de nem utolsósorban azt is megtapasztalhatjuk, hogy bizonyos helyzetekben – mint például egy cikk megírása – milyen jól hasznosíthatóak mások történetei is: egy nemrég olvasott könyv, egy-egy film vagy színdarab részlete, vagy éppen ismerőseinkkel, családtagjainkkal történt esetek. A történetek itt vannak körülöttünk, csak használnunk kell őket. Tegyük ezt bátran, hiszen hőssé az válhat, aki kilép a komfortzónájából és kockáztat.
Ha tetszett a poszt, csatlakozz a Personal Branding közösségéhez. Klikk ide!
Kép: Nicolas HIPPERT
