A halogatás hatalma
"Sose halaszd holnapra, amit holnapután is megtehetsz"– vallotta Mark Twain. Lehet, hogy igaza volt?
Időnként mindenki halogat. Még akkor is, ha minden feltétel adott egy feladat elvégzéséhez: megszületett bennünk az elhatározás, idő is lenne, de mégsem kezdünk hozzá. Bár tisztában vagyunk azzal, hogy ezzel elvesztegetjük az időnket, mint ahogy azzal is, hogy a halogatás akár bűntudatot vagy frusztációt is okozhat. A halogatás leküzdésére számtalan módszer és applikáció létezik, de ezzel együtt is vannak esetek, amikor épp a halogatásból nyerhetjük a legtöbbet. Nézzük, hogy az aktív halogatás, a feladatok tudatos késleltetése mikor szolgálja a javunkat!
Időnyerés a kreativitásért!
"Van, aki halogatásnak hívja, én gondolkodásnak nevezem" – nyilatkozta Aaron Sorkin forgatókönyvíró. Sorkinnal ugyanis gyakran előfordul, hogy az utolsó pillanatig halogatja az írást és csak akkor lát munkához, amikor már elkerülhetetlen. Az eredmény pedig magáért beszél, hiszen számos nagy sikerű sorozat köthető a nevéhez. Ha kreatív feladatot kell megoldanunk, akkor a halogatás, vagyis az adott feladat tényleges elvégzésének tudatos késleltetése hasznunkra válhat.
Ugyanis, ha időt adunk arra, hogy átgondoljuk a különféle lehetséges utakat vagy éppen elkalandozzanak a gondolataink, akkor jobb eredményre számíthatunk. Hiszen épp a halogatás lehet az, ami kiváltja azt a kreativ megoldást, melyre szükségünk van. Ezért érdemes a kreativ feladatok esetében több időt adni magunknak.
A szünet ereje
1927-ben, Bluma Zeigarnik pszichológusnak feltűnt, hogy a törzskávézójában a pincérek egész addig jól emlékeznek a rendelt tételekre, amíg a vendégek ki nem egyenlítették a számlájukat. A jelenségen elgondolkozott és arra a feltételezésre jutott, hogy egy adott feladat elvégzésének megszakítása jótékony hatással lehet a memóriára. Hipotézisét kísérleti körülmények között is tesztelte és úgy tapasztalta, hogy azok, akiket félbeszakítottak, 90 százalékkal nagyobb pontossággal emlékeztek a részletekre, mint azok, akik megszakítás nélkül dolgozhattak.
A jelenség Zeigarnik hatás néven ismert a szakirodalomban. Ha pedig a saját javadra szeretnéd fordítani a Zeigarnik hatást, akkor nincs más teendőd, mint szüneteket beiktatni egy-egy komplex feladat elvégzése közben. Ez lehet egy ebédszünet, egy másik feladattal való foglalatoskodás vagy éppen egy cikk elolvasása. A tudatosan beiktatott szünetek segíteni fognak abban, hogy jobban emlékezz a részletekre, ez pedig egy komplex feladat megoldása esetén elengedhetetlen.
Késleltess a jobb döntésekért!
Gyakran előfordul, hogy egy fontos kérdésben döntenünk kell. Bár a válasz átgondolására lenne időnk, de a kérdés súlya miatt mégis erős nyomást érzünk az azonnali válaszadásra. De talán jobban tennénk, ha ilyenkor nem engednénk a nyomásnak, egy kis időre hátra dőlnénk és időt adnánk magunknak, hiszen e nélkül könnyen előfordulhat, hogy rossz döntést hozunk.
De vajon egy kicsit több idő valóban jobb döntésekhez vezet? A Columbia Egyetem kutatói tesztelték az elképzelést. Úgy találták, hogy némi halogatás, vagyis a késleltetett döntéshozatal valóban jobb eredményre vezet. Azonban, arra is felhívták a figyelmet, hogy a túlzottan elhúzódó döntéshozatal sem kívánatos. Ugyanez elmondható a halogatásról is. Ha túl sokat vagy túl sokáig halogatunk, akkor soha semmit nem fogunk elvégezni. De ahogy láttuk, a halogatásnak komoly pszichológiai előnyei is vannak.
Persze, senkit sem bíztatnék a határidők figyelmen kívül hagyására. Arra azonban igen, hogy egy komplexebb probléma esetében vagy egy olyan helyzetben, ahol a megszokottól eltérő megoldásokra van szükség használja ki az aktív halogatás előnyeit. Ezekben az esetekben adjunk időt magunknak arra, hogy a háttérben dolgozzon az agyunk, a rutin feladatokat pedig végezzük el minél hamarabb.
Ha tetszett a poszt, csatlakozz a Personal Branding közösségéhez. Klikk ide!
