Tanácskérés tudománya
Segítséget kérni nem nehéz, csak nem szoktunk. Annak ellenére sem, hogy a probléma megoldásán túl, más előnyökkel is járhat.
Mit teszel, amikor elakadsz egy feladattal? És akkor, amikor nem tudod hogyan kellene döntened? A helyzettől függően lehet ötletelni, nézőpontot váltani, vagy rákeresni a lehetséges megoldásokra az interneten. Még sorolhatnám hosszan a lehetséges megoldási módokat, hiszen a lista hosszú. Ami azonban biztos, hogy a tanácskérés a vége felé található. Jó okkal vagy sem, nem fordulunk másokhoz segítségért.
Mert nem akarunk másokat zavarni, végül is mindenkinek megvannak a maga problémái. De lehet, hogy azt gondoljuk, más sem tudja a megoldást. Ezek a vélekedések éppúgy lehetnek igazak, mint ahogy téves feltételezések. És persze sokan azért kerülik el az ilyen helyzeteket, mert nem akarnak rossz színben feltűnni, tehetetlennek, inkompetensnek vagy butának látszani. Azonban, ennek épp az ellenkezője igaz.
Bár ez az ösztöneinkkel ellentétesnek tűnhet, de a valóság az - ahogy azt Francesca Gino és munkatársainak vizsgálatai is bizonyítják - ha tanácsért fordulunk valakihez, akkor kompetensebbnek és intelligensebbnek ítél bennünket. Mivel „a tanácsot adó személy fejében az jár „zseniális vagyok (természetesen), tehát ez a fickó is okos, mivel az én tanácsomat kéri” vagyis a tanácskéréssel a másik önbecsülését is támogatjuk.
Ráadásként még kedvelhetőbbé is válunk, az így kialakult szimpátia pedig megalapozhatja vagy elmélyítheti a kapcsolatainkat. Már csak ezért is érdemes megfontolni, hogy ne csak mindig mi tegyünk szívességeket, hanem tudjunk tanácsot kérni is. Ha pedig úgy döntünk, hogy a megoldási lehetőségek listáján előrébb soroljuk a tanácskérést, akkor nem árt néhány dologra odafigyelni. Nézzük, mik ezek!
1. Csak röviden!
Legyél lényegre törő, ne a másiknak kelljen a cirkalmas körmondataidból kibogarásznia, hogy mit is szeretnél tőle. Természetesen, a másik végletet is érdemes elkerülni és az alapvető udvariassági szabályokat betartani. Mint ahogy, a „neked ez csak egy perc” vagy a „neked ez semmiség” fordulatok kerülése is erősen javallott. Tehát, fogalmazz egyszerűen, kedvesen és sallangmentesen.
2. A felkészülés félsiker
Bár furcsának tűnhet, de érdemes felkészülnöd egy ilyen beszélgetésre is. Ez egyrészt, azt jelenti, hogy már előre pontosan megfogalmazod a problémád és a kérdéseidet. Másfelől, annak átgondolását jelenti, hogy milyen háttér információk szükségesek a problémád megértéséhez és ezt hogyan fogod érthetően, strukturáltan és röviden megosztani a kiszemelteddel.
3. A megfelelő embert kérdezd!
Általában igaz, hogy szívesebben kérünk tanácsot olyan emberektől, akikkel jól érezzük magunkat és könnyen elérhetőek, mint például egy közeli barát. Azonban, az elérhetőség és bizalmi kapcsolat megléte nem feltétlenül garantálja a tanács minőségét. Ez különösen igaz a karrierrel kapcsolatos kérdések esetében. Ezért is érdemes átgondolni kinek lehet a problémád szempontjából releváns tudása és tapasztalata.
4. Legyen problémád!
A kelleténél gyakrabban megesik, hogy a tanácskérés motivációja nem a megoldás keresése, hanem a megerősítés vagy az elismerés vágya. Azok, akik hajlamosak erre, gyakran úgy gondolják valójában már megoldották a problémát. De ez kockázatos játszma, mivel veszélyeztetheti a kapcsolatot, amennyiben a másik számára világossá válik a valós indíték.
5. Ne állj közvéleménykutatónak!
Több szem, többet lát – tartja népi bölcsesség. Azonban, ez a tanácskérés esetében nem feltétlenül igaz. Nyilvánvaló, hogy nem fogunk minden tanácsot megfogadni, ha több embert is megkérdezünk. Ezért, azzal is kalkulálnunk kell, hogy akinek a tanácsát nem követjük később neheztelhet ránk és meglesz rólunk a véleménye. Nem a jó értelemben. Ezért ne felejtsd: a tanácskérés nem közvéleménykutatás.
Ha tetszett a poszt, csatlakozz a Personal Branding közösségéhez. Klikk ide!
