A tökéletlenség ereje

Nem kell mindig tökéletesnek lenned. Sőt! Tökéletlenséged vállalása, akár az előnyödre is válhat.  

A kilencvenes évek vége felé, egy kis angol faluból - nevezetesen Clavering-ből - származó, szakács srác úgy döntött, hogy az éttermi konyha helyett, inkább a tévében kamatoztatja főzőtudományát. A terveitől néhányan megpróbálták eltéríteni azzal, hogy beszédhibája miatt ez nem a legjobb ötlet. Persze olyan is akadt aki konstruktív tanáccsal állt elő és egy beszédtanár felkeresését javasolta.

A fiatalember azonban senkire sem hallgatott, elképzelései megvalósításától beszédhibája sem tántorította el. És milyen jól tette! Mára a világ egyik legkedveltebb televíziós személyiségévé és Nagy-Britannia egyik leghíresebb exporttermékévé vált. Szaktudása, egyszerűen elkészíthető receptjei és  laza stílusa mind hozzájárultak sikereihez. De az is egész biztos, hogy esendősége - vagyis beszédhibája - is komoly szerepet játszott, hiszen tökéletlensége még kedvelhetőbbé teszi őt.

A tökéletlenség erejét nemcsak az említett példa támasztja alá, hanem Elliot Aronson egyik, mára klasszikussá vált kísérlete is bizonyítja. A szociálpszichológus Aronson arra kérte kísérletének résztvevőit, hogy hallgassák meg egy kvízjáték játékosjelöltjenek hangfelvételét, majd pontozzák őket. A közönség az ügyesebb játékosjelölteket favorizálta, de nem őt találta a legszimpatikusabbnak. Hanem azt a kvízjátékost kedvelték legjobban, aki remekül válaszolt a kérdésekre, de közben kissé ügyetlenkedett (a hangfelvételen csörömpölés hallatszott, majd a jelölt felkiáltott: 'jaj, magamra öntöttem a kávét').

A jelenség hasraesési effektus néven vonult be a szociálpszichológia szakirodalmába. Ez a jelenség felelős azért, , hogy jobban vonzódunk azokhoz az emberekhez, akik nem tökéletesek, akik sérülékenyebbek, időnként egy-egy hibát is elkövetnek, de csak akkor, ha jó szakemberek. Egy apróbb hiba tehát még nem a világ vége. Ha a szaktudásod megvan, nem kell félned a kisebb botladozásoktól, ezek csak kedvelhetőbbé tesznek mások szemében. Éppen ezért nem kell tökéletesnek lenned, de még csak annak sem kell látszanod. Még akkor sem, ha az énmárkád építed. Sőt, a tökéletlenség kifejezetten előnyös lehet, mint ahogy azt Jamie Oliver esete is bizonyítja.

Ha tetszett a poszt, csatlakozz a Personal Branding közösségéhez.Klikk ide!