Átkok és illúziók

Öt szociálpszichológiai jelenség, amit mindenképp ismerned kell. Különösen akkor, ha énmárkát építesz.

A tudás átka

Biztos vagyok benne, veled is előfordult már az, hogy rácsodálkoztál arra - vagy rosszabb esetben bosszankodtál azon - számodra természetes dolgokkal nincs tisztában a másik. Legyen szó a személyedet érintő információkról, a szolgáltatásodról vagy éppen szakmai tudásodról. Ezért a helyzetért a szociálpszichológusok által tudás átkaként emlegetett jelenség a felelős. Ez azt jelenti, hogy ha már valamilyen tudás birtokában vagyunk, akkor nem igazán tudjuk elképzelni, milyen is azt nem tudni.

A kommunikációs helyzetek többségében éppen a tudás átka az, ami bonyodalmakat okozhat. Akár akkor, amikor vezetőként, előadóként vagy éppen szakértőként szeretnénk átadni tudásunkat. De akkor is, amikor a szakmai boldogulásunkról, a karrierünkről van szó. Hiszen hiába vagyunk mi magunk tisztában a saját értékünkkel, kiemelkedő tudásunkkal, ha a másik csak töredékes benyomássokkal bír róla. Az "átkot" úgyis megtörheted, ha tudatosan alakítod a személyes márkád. Mivel az énmárkaépítés célja éppen az, hogy mások is tisztában legyenek valós szakmai tudásunkkal, egyéni jellemzőinkkel és értékeinkkel. 

Dunning-Kruger hatás

Politika, foci vagy bármilyen aktuális téma, önjelölt "szakértőkből nincs hiány, hiszen a "tízmillió szakértő országa vagyunk".  A jó hír az, hogy ez egy nem sajátosan magyar jelenség. A rossz hír pedig az, hogy bárki a Dunning-Kruger hatás áldozatává válhat. Ez az a jelenség amikor minél kevesebb ismerettel rendelkezik valaki egy adott témáról annál inkább hajlamos felülbecsülni a tudását és az ismereteit. És, hogy hogyan védekezhetsz a területed önjelölt „szakértőivel” szemben?

Tudásmegosztással vagyis bosszankodás helyett, válj a területed megkerülhetetlen szakértőjévé. Közben persze arról sem érdemes megfeledkezned, hogy a professzionális szakembert onnan lehet megismerni, hogy nem vállalkozik olyan feladatra, amihez nem ért. Ha erős énmárkát építenél akkor jobb ezt a csapdát kikerülni, meghúzni a saját határaidat és az amatőr, házilagos megoldások helyett, szakértő bevonásával megvalósítani az elképzeléseidet. 

Átláthatóság illúziója 

Általában azt gondoljuk, hogy gondolataink, érzéseink és szükségleteink teljesen egyértelműek mások számára. Ez nincs így, de ezt hisszük. Az átláthatóság illúziója – ahogy a szociálpszichológusok nevezik ezt a jelenséget – számos dologban akadályozhat bennünket. Gondolj csak azokra a helyzetekre, amikor csendben vártál, hogy észrevegyék milyen jól végzed a munkád vagy éppen rád bízzanak egy feladatot, hiszen te remekenél benne. Aztán a csendes várakozás átfordult csalódottságba és másokat okoltál a helyzetért.

Az ilyen helyzeteket elkerülheted azzal, ha építed az énmárkád vagyis tudatosan és önazonosan kommunikálod az erősségeidet, értékeidet és teljesítményedet. Ez persze nem hoz azonnali eredményt, azonban hosszabb távon bőven megéri az időt és az energiát. De már az is sokat javíthat a helyzeteden, ha nem vársz némán arra, hogy majd csak valaki kitalálja mire van szükséged és magától felajánlja a segítségét.

A csoportnyomás átka

"Ha a többiek kútba ugranak, akkor te utánuk ugrasz?!"- kamaszként igen csak utáltam ezt a mondatot hallani. De sajnos a nagymamámnak igaza volt, amikor ilyen formán figyelmeztetett. Ugyanis azzal együtt is, hogy a csoport normáinak és szokásainak követése segíti a boldogulásunkat, gyakran éppen ez az, ami hátráltat bennünket. Ilyen helyzet például az, amikor egy laikusokat tömörítő Facebook csoportban a többiek kifejtik a véleményüket egy minket érdeklő kérdésben - és bár magunktól vagy éppen egy szakértő tanácsára másképp cselekednénk -, végül engedünk a csoportnyomásnak és a többség véleménye alapján döntünk.

Éppen ezért, időről, dőre érdemes feltennünk magunknak a kérdést: valóban a többiekkel kell-e tartanunk, a csoport tagjaira kell hallgatnunk és a szokásosat feltétel nélkül elfogadnunk? Tipikusan ilyen szituáció az, amikor a személyes márkádat alakítod, hiszen ez esetben a siker titka éppen abban rejlik, ha eltérsz a többség által elfogadott, megszokottnak tekintett megoldásoktól. Vállalod azt, amilyen vagy, és csak a rád jellemző módon megmutatod egyéni értékeidet. De a csoportnyomás ellen úgyis felvértezhetjük magunkat, ha tudatosítjuk egyéni értékrendünket illetve azt is átgondoljuk, hogy kik azok, akiknek a véleménye és álláspontja fontos számunkra.

Társítási elv

A társítás elve egy sor viselkedésformára kínál magyarázatot, és akár tudatában vagyunk - akár nem - nap mint nap megtapasztaljuk hatását. A társítási elv miatt működnek a ’jó csajos’ reklámok. A politikai kommunikációs stábok ennek tudatában igyekeznek sztárok támogatását megnyerni a kampányokhoz. Ezért mutatkozott annak idején Barack Obama, Oprah Winfreyvel vagy Hillary Clinton, Ellen DeGeneres-vel. Ugyanis, a társítás elve igen erősen hat ránk. Emiatt árasztják el az Instagramot a hírességekkel készült közös szelfik. Mivel, ha sikeres emberekkel kerülünk kapcsolatba, akkor a dícsfényből nekünk is jut. Még akkor is, ha ez a kapcsolat érintőleges, felületes – mint például a lakó- vagy születési hely azonossága.

De akkor is ez a szociálpszichológiai elv hatása érvényesül, amikor ösztönösen megpróbáljuk elkerülni egy rossz hír közlését. Hiszen rég megtanultuk, hogy több rokonszenvet kelthetünk magunk iránt, ha jó hírekkel és nem a rosszakkal hoznak minket kapcsolatba. A társítási elv hat ránk akkor is, amikor egy számunkra hiteles és megbízható ember ajánl valakit figyelmünkbe vagy mi ajánlunk egy szolgáltatást, szakembert valaki figyelmébe. Érdemes tehát tisztában lenni ezzel a jelenséggel és az énmárkád építésekor (is) elgondolkozni azon, hogy mihez kapcsolhatják, kapcsolják nevedet.

Ha tetszett a poszt, csatlakozz a Personal Branding közösségéhez. Klikk ide!

Képek: innen.