Kockáztass a szerencsédért!

A sikerhez kell némi szerencse, ez nem kérdés. De vajon mit tehetünk azért, hogy a szerencsések táborába tartozzunk?

szemelyes_marka_13.png

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a szerencse a véletlen műve. Mivel meglehetősen ritkán van teljes rálátásunk arra, hogy mitől lesz valaki szerencsés. Valójában a szerencse ritkán érkezik villámcsapásként. Olyan inkább, mint a szél. Időnként szélcsend van, néha viszont hurrikánként támad. Máskor pedig olyan irányból érkezik, amire nem is számítunk. De vajon mit tehetünk azért, hogy a széljárás nekünk kedvezzen? Ez a kérdés sokunkat foglalkoztat, mint ahogy Tina Selliget, a Stanford Egyetem Menedzsment-tudományi Karának tanárát is. Aki nemcsak elmerengett a kérdésen, hanem némi kutatómunka után néhány javaslattal is előállt. Lássuk, melyek ezek!

Kockáztass!

Vállaljunk kisebb kockázatokat – tanácsolja a professzorasszony -, olyanokat, amelyek kimozdítanak a komfortzónánkból. Ez a tanács valószínűleg ismerősen cseng, azt azonban már kevesen teszik hozzá, hogy a határátlépés előtt érdemes felmérni a kockázatvállalási hajlandóságod. Az az felvázolni a saját kockázatvállalási profilodat vagyis milyen kockázatokat vagy képes vállalni intellektuálisan, fizikailag, pénzügyileg, érzelmileg vagy éppen morálisan, stb.

enmarka_18.png

Így tisztában leszel azzal, hogy milyen területen, mekkora kockázatvállalásra vagy képes, mekkora lépésekkel és sebességgel haladhatsz. Ez után pedig már jöhet a komfortzónád határainak feszegetése. Például vállalj valamilyen apróbb intellektuális kockázatot - próbálj megoldani egy problémát, amivel azelőtt még nem volt dolgod -, vagy kapcsolati kockázatot – beszélgess egy idegennel emberrel.

Gondolj másra is!

Sellig, a következő lépésként azt javasolja, hogy változtassunk a hozzáállásunkon. Meg kell értenünk, hogy mindenki, aki bármilyen módon segít bennünket, fontos szerepet játszik a céljaink elérésében. Amikor valaki tesz értünk valamit, abból az időből áldoz erre, amit akár magára vagy valami másra is fordíthatna. Értékelnünk kell, amit mások értünk tesznek.

Ha nem mutatjuk ki, milyen nagyra értékeljük a segítséget, ezzel a jövőbeni segítségnyújtás valószínűségét csökkentjük, de az is lehet, hogy egy lehetőséget is elszalasztunk. Sellig saját rutinját ajánlja figyelmünkbe: „minden nap végén megnézem a naptáram, és magam elé idézem azokat, akikkel találkoztam, majd mindegyiküknek köszönő üzenetet küldök. Néhány perc az egész, de így minden nap végén nagy hálát és elismerést érzek, ez pedig – ezt bizton állíthatom – szerencsét hozott.

Ne ítélj azonnal!

Legtöbbször, amikor megvizsgáljuk az ötleteinket, rögtön valamilyen ítéletet hozunk: "Ez az ötlet nagyszerű" vagy "Ez egy pocsék ötlet".  A helyzet viszont az, hogy önmagában egy ötlet se nem jó, se nem rossz. Sőt, a rossz ötletek mögött sokszor valami igazán figyelemreméltó rejtőzik. Ha például, körülnézünk azoknál a vállalkozásoknál, melyekről egyértelműen állíthatjuk, hogy megváltoztatták az életünket, azzal szembesülünk, hogy kezdetben ezek mind csak egy őrült ötletnek tűntek.

Azonnali ítélkezés és minősítés helyett, törekedjünk arra, hogy  a lehetőségek szűrőjén keresztül is megvizsgáljuk az ötleteinket. Ehhez pedig már az is hozzásegít, ha jobb kérdéseket teszünk fel magunknak. Hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy például azt kérdezzük 'mennyi 5 meg 5' vagy azt, hogy 'melyik két szám összege 10'. Az első kérdésre csak egy helyes válasz van, míg a másodikra rengeteg megoldás létezik. 

Ha tetszett a poszt, csatlakozz a Personal Branding közösségéhez. Klikk ide!

Mutass többet
Énmárka, személyes márka, personal brand. Ezek a kifejezések ma már sokaknak ismerősen csengenek. De mit jelent ez a fogalom? Milyen szerepe van a karrierünkben? Milyen eredményeket és sikereket hozhat? Milyen eszközök állnak a rendelkezésünkre? Egyáltalán, hogyan fogjunk hozzá?
Megrendelem
süti beállítások módosítása