Mi legyen a névjegyen?

Egy jó névjegykártya informatív, megkülönböztet és emlékezetessé tesz. De mi kell ahhoz, hogy ez a lehetőség valósággá váljon?

Sokan temetik a névjegykártyát, hiszen ma már számos más lehetőség áll a rendelkezésünkre elérhetőségeink megosztására. Azonban én mégis érvelnék a használata mellett. Egyrészt, remek eszköz, mely emlékezetesebbé tehet egy-egy találkozást és ráerősíthet a személyes benyomásokra. Másrészt, elég furcsán veheti ki magát, ha egy találkozó végén mindenki a telefonját nyomkodja az információcsere érdekében. De vajon mi szükséges ahhoz, hogy ne csak mutatós, hanem praktikus is legyen a névjegykártyád?

Praktikus szempontok

Az egyéni jellemzők megmutatása nem elhanyagolható szempont, azonban nem mehet a funkció rovására. Ezért néhány gyakorlati szempontot nem árt alaposan megfontolnod. Ezek közül a legfontosabb az olvashatóság minősége. Bár ezt magától értetődőnek tekintjük, de talán pont ezért feledkeznek meg róla sokan. Nem ritka eset, hogy egy-egy névjegykártya elolvasása egy alaposabb látásvizsgálattal egyenértékű eseményt jelent. Praktikusabb a másik felet megóvni a bogarászásból fakadó mentális erőfeszítéstől.

Az olvashatósági faktort komoly mértékben emelheted  a megfelelő betűméret és betűtípus illetve „a pont elég az több” alapelvének betartásával. Bőven elég egy, legfeljebb kétféle betűtípust használni és a színek alkalmazását sem érdemes túlbonyolítani. Ez esetben a kontrasztra is figyelni, például a pasztell színek legtöbb árnyalata kifejezetten nehezen olvasható fehér háttére esetén. A jóból is megárt a sok szellemében a kreatív ötleteidből is bőven elég csupán egyetlen egyet kiválasztani, hiszen csak kis felület áll rendelkezésedre.  

Mi legyen a névjegyen?

A külalaktól függetlenől, minden névjegynek tartalmaznia kell az alapinformációkat. Ezt talán említenem sem kellene, de sajnos túl sok olyan mutatós névjeggyel találkoztam mostanában, amin éppen csak a lényeg nem szerepelt. Tehát a névjegyeden szerepeljen a neved és a cégnév (ha van ilyen), ez elérhetőségeid, a weboldalad címe és valami, amiből kiderül, mivel is foglalkozol. Látszólag egyszerű képlet, de gyakran kimaradnak ezek az alapadatok és ez komoly problémákat okozhat, amikor többszáz névjegykártyából kellene előhasználni a megfelelőt. 

Az alapadatok összegyűjtését még a tervezés előtt érdemes elvégezned, hiszen úgyis ez lesz a grafikus első kérdése. Erre talán most legyintesz, de ez az a szituáció, amikor jó néhány olyan dilemma felbukkan, melyek megválaszolása nélkül szinte lehetetlen tovább lépni, illetve az elhamarkodott válasz következtében - diplomatikusan fogalmazva - a végeredmény elmarad a kívánatostól. Lássuk mik ezek!

Mi a legfontosabb információ?

Az alulinformáltságnál, már csak a túlinformáltság a rosszabb. Legalábbis egy névjegykártya esetében egész biztosan. Valószínűsítem, hogy találkoztál már olyan névjeggyel, amire a mindenséget nyomtatták a maga teljes valójában – több telefonszám, e-mail, székhely és postázási cím, valamint az összes közösségi oldalon található profil linkje, a honlap és a blog címével együtt. A végeredmény pedig egy zavaros, zsúfolt és kesze-kúsza összhatás. Ezt a nem kívánatos helyzetet elkerülendő érdemes átgondolni, hogy valóban a mindenség felsorolása a célravezető megoldás.

Az irányadó kérdés: vajon mi lehet igazán fontos információ a másik fél számára? Ez a kérdés nemcsak az adatszűrésben, hanem a közölni kívánt adatok sorrendbe állításában és elrendezésében is segítségedre lesz. Hiszen egy ekkora felületen egyáltalán nem mindegy, hogy mi legyen a leghangsúlyosabban kiemelve. A saját vagy a céged neve? A tevékenységed vagy a vállalkozásod neve? A honlapod vagy a blogod? A Linkedin vagy az Instagram profilod? A kérdéseket még hosszan sorolhatnám, de a választ neked kell megtalálnod az üzleti és szakmai célod, valamint a célcsoportod, üzleti partnereid igényeinek figyelembe vételével. 

Milyen nevet használj?

Az egyik leggyakoribb kérdés, ami felmerül a személyes konzultációkon, hogy milyen néven érdemes énmárkát építeni és a névjegykártyára nyomtatni. A felvetés talán elsőre meghökkentő, de ha jobban belegondolunk, teljesen indokolt. Életünk során a nevünk is változhat, akár többször is. Vegyük például azt az esetet, amikor valaki férjhez megy, és hivatalosan felveszi a férje nevét, de a szakmájában mindenki a leánykori nevén ismeri. Az sem ritka eset, hogy a név ugyan nem változik, azonban a hivatalos forma használaton kívül van (például valakit hivatalosan Annamáriának hívnak, de egész életében mindig, mindenki Annának szólította).

Természetesen a példákat még hosszasan sorolhatnám. De a lényeg az, hogy ezekben az esetekben egyszerűbb a hivatalos formát elhagyni és helyette azt a nevet szerepeltetni a névjegyen is, amit egyébként is használunk, ahogy mindenki ismer és szólít téged. Hiszen a hivatalos ügyek intézésén túl, sehol semmi sem kötelez minket arra, hogy a nevünk anyakönyvezett formáját használjuk.  Gondoljunk csak Molnár Dánielnéra, akinek a márkája halála után is tovább él. Lehet, hogy most lázasan kutatsz az emlékezetedben, vajon ki is lehet ez a Molnárné. De valószínűleg azonnal beugrik, ha azt mondom, Ilcsi néni, az Ilcsi Szépítő Füvek megálmodója?

Mit írjak a nevem alá?

És el is érkeztünk ahhoz a ponthoz, ami a legtöbb gondot szokta okozni, ahogy egy ügyfelem fogalmazott a csilliárd dolláros kérdés: mit írj a neved alá? Háromszáz évvel ezelőtt, amikor még csak nagyjából 400 foglalkozás létezett, szemben a mai több mint félmillióval, ez nem volt problematikus. De ma már szinte napról, napra születnek újabb és újabb szakmai területek, amelyek - már csak újdonságuk miatt is - többnyire csak az adott szakma művelőinek egyértelműek.

A helyzetet sokan úgy próbálják feloldani, hogy kreativitásukat nem kímélve valami egyedi megoldáshoz folyamodnak. Gondolván, hogy ezzel rögtön két legyet ütnek egy csapásra és az egyedi elnevezéssel a versenytársaiktól is megkülönböztetik magukat. Ilyenkor szoktak a kissé fura megoldások kerülni a nevek alá, például: „közösségi evangelista”, „lélekvarázsló”, „a tudásmegosztás nagykövete”, vagy ami még ennél is rosszabb, ezek különböző variációi, hosszan kifejtve.

Nem vagyok a kreatív megoldások ellen, de egyedi foglalkozási címkéket inkább akkor használj, ha van mögötte tényleges tartalom, és pontosan, egyértelműen kifejezi, mivel foglalkozol valójában. Jó példaként Raj Ráchelt említhetném, aki tortatervezőként határozza meg magát, mert divattervezést tanult, így a divatrajz technikáit és látásmódját alkalmazza tortái tervezése és díszítése során.

De nem véletlenül írtam kicsit feljebb, hogy a névjegyen szerepeljen valami, amiből kiderül mivel is foglalkozol. Hiszen nem feltétlenül kell a foglalkozási címkédet használnod, ha például a honlapod elnevezése pontosan elmondja ezt. És persze ott vannak azok az esetek, amikor a foglalkozásod megnevezése nem sokat árul el, arról milyen helyzetben érdemes hozzád fordulni. Ez esetben szerepeltetheted azt a bizonyos egyetlen mondatot, ami összefoglalja a tevékenységedet, mondjuk a névjegykártyád hátoldalán.

A lényeg, hogy egy névjegykártyának nem kell unalmasnak lennie, de informatívnak igen. Legyen olyan a névjegykártyád, amely elsőre is nagyszerű benyomást kelt, méltó módon bemutatja a személyes jellemzőid és emellett az is derüljön ki egyértelműen, hogy mivel is foglalkozol.

Ha tetszett a poszt, csatlakozz a Personal Branding közösségéhez. Klikk ide!