Számolj le a tévhitekkel!
Rengeteg tévhit kering arról, hogy milyen is egy jó logó. Ahogy mondani szokták a tények makacs dolgok, de a tévhitek még ennél is makacsabbak. Most mégis vegyük fel ellenük a harcot.
Kellene egy jó logó, hallom sokszor. Egyszerűnek tűnő kívánság, de valójában mégsem az. Mitől lesz jó egy logó? Ha szép? Ha mindenkinek tetszik? Ha megmutatja a tevékenységed? Sajnos a tökéletes logó definicióját én sem tudom átnyújtani. Azonban már azzal is közelebb kerülünk a megfejtéshez, ha a leggyakoribb tévhitekkel leszámolunk. Lássuk, melyek ezek!
1. tévhit: A logó egyenlő a márkával
A logó pusztán a márkaelemek egyike – mint ahogy a névjegykártyád, a honlapod, a közösségi média profilod, stb. - mégis gyakori, hogy tévesen a márka szinonimájaként tekintenek rá. A logód a márkád része, egy olyan része, ami segíti a felismerhetőséget, a megjegyezhetőséged, az azonosíthatóságot. Ez a funkciója. Ez a jeled. Nem több és nem kevesebb. Éppen ezért, nem lehet az énmárkaépítés első lépése sem. Semmiképp se ezzel kezdd a márkád tudatos építését.
2. tévhit: Meg kell, hogy mutassa mivel foglalkozol
Sokan úgy tartják, hogy akkor jó egy logó, ha bemutatja a tevékenységed, a szolgáltatásod. A logódnak nem kell elmesélnie az egész történeted. Gondolj csak a legismertebb logókra, például az Adidas logójában sem látsz ugráló vagy éppen focizó figurákat, mint ahogy az Ikea logójában sincsenek székecskék, arról a bizonyos almáról nem is beszélve az Apple emblémájában.
3. tévhit: Mindenkinek tetszenie kell
Gyakran előfordul, hogy valaki teljesen ismeretlenül ír nekem, megnézném-e az új logójának a terveit, mert tanácstalan. Igazából neki tetszik a terv, de megmutatta a barátainak/barátnőjének/anyukájának/pszichodráma csoportjában – igen ilyen is volt - és nekik nem tetszett. Mit tegyen? Igaz ugyan, hogy egy jó logó nem csak a tulajdonosának tetszik, de az ismeretségi körnél sokkal fontosabb a célpiacod. A jó logó a célközönséget kell, hogy megszólítsa, az ő véleményük a fontos. A GAP ezt néhány évvel ezelőtt figyelmen kívül hagyta, óriás botrány keveredett abból, amikor frissíteni akarta a logóját, így végül maradt a régi.
4. tévhit: Mindenkinek értenie kell
Gyakran előfordul, hogy valamilyen szimbólum szerepel egy logóban (vagy maga a szimbólum az). Azonban nem feltétlenül szükséges, hogy ezt mindenki értse vagy mindenki pontosan tudja, hogy mire utal. Gondolj csak a Starbucks logójára! Csak kevesen tudják, hogy miért pont egy sellő szerepel benne. Sőt, az sem egyértelmű, hogy sellő vagy szirén az a bizonyos női alak. De ez mégsem szempont a márka azonosításnál, mint ahogy a megítélésében sem játszik különösebben szerepet.
5. tévhit: Kövesse az iparági szokásokat
Vannak bizonyos vizuális sémák, melyek annyira beégtek, hogy átkozottul nehéz tőlük megszabadulni. Ha ingatlanfejlesztés, akkor házacska; ha színház, akkor maszk vagy függöny; ha gasztro-ipar, akkor pedig az eszcájg kerül be a logóba, természetesen a sor a végtelenségig bővíthető. Pedig a világ legismertebb logói – Apple, Nike, McDonalds - sémák nélkül is, köszönik szépen, jól megvannak. Egyiknél sem találsz vizuális közhelyeket. A lényeg, hagyd a szokásosat másra, merj elszakadni a megszokottól. Találd meg inkább a saját jeled, merj különbözni a versenytársaidtól!
Ha tetszett a poszt, csatlakozz a Personal Branding közösségéhez. Klikk ide!
