A gettysburgi beszéd prezije
A történelem egyik leghíresebb beszéde, mindössze két percig tartott. Nem aratott osztatlan sikert, vastapsot sem kapott és a sajtó visszhang is elég gyenge volt. Ugyanis, sem a kortársak, sem maga a szónok nem ítélte kiemelkedően jónak. Tévedtek.
1863. november 19-én, az álmos pennsyalvaniai kisváros lakói a gettysburgi csatában elesett katonák temetőjének avatására gyűltek össze. A több mint tízezres tömeg, akkor még nem tudhatta, hogy egy olyan retorikai csúcsteljesítménynek lesznek tanúi, mely azóta az amerikai önazonosság részévé vált, politikai- és kultúrtörténeti eseményként hivatkozunk rá, Abraham Lincolnt - az Amerikai Egyesült Államok 16. elnökét - pedig a világ leghíresebb szónokai közé emelte.
A történethez az is hozzátartozik, hogy a megemlékezésen valójában nem is Lincoln volt a főszónok, hanem Edward Everett, lelkész, exszenátor és volt londoni nagykövet, a kor ünnepelt szónoka. Everett, két órán keresztül beszélt, szónoklatában részletesen felidézte és történelmi kontextusba helyezte a gettysburgi csatát. A jelenlévők pedig hangos tapssal jutalmazták teljesítményét.
Everett után Lincoln emelkedett szólásra. Lincoln éles kontraszként, mindössze 10 mondatban foglalta össze mondanivalóját. Beszéde a nemzet újraegyesítése melletti kiállás volt. Azonban a beszéd enyhén szólva sem aratott sikert. Kínos csend és csak némi udvarias taps követte, a jelenlévők ugyanis túl rövidnek tartották és az elnök alacsony népszerűségi indexe sem kedvezett a megítélésének. A sajtó kommentárok sem voltak éppen hízelgőek, laposnak és ostobának minősítették Lincoln beszédét. Mende-mondák kaptak szárnyra arról is, hogy Lincoln a Gettysburgbe tartó vonaton fogalmazta meg szónoklatát.
Az igazság ezzel szemben az, hogy az elnök rendszerint előre készült, és előre megírt minden fontosabb beszédet. Így a gettysburgi beszéd szövegét is alaposan átgondolta és jóval az elhangzása előtt megfogalmazta Lincoln. A "nép kormánya, a nép által és a nép érdekében kormányozva" sor pedig a demokratikus kormányzás lényegének egyik legtömörebb megfogalmazása. Talán, éppen ezért a leggyakrabban ídézett mondata is. A gettysburgi beszédre azóta pedig olyan neves szónokok is hivatkoznak és hivatkoztak, mint például Martin Luther King, a meggyilkolt fekete emberjogi vezető, aki leghíresebb beszédében - "Van egy álmom..." - is megídézte a gettysburgi beszéd szellemiségét.
De nemcsak neves politikai szónokokat ihletett meg a gettysburgi beszéd, hanem Peter Norvigot is - a Google egyik igazgatóját -, aki elkészítette a beszéd prezentációját. Ezen keresztül demonstrálva, hogy a nem megfelelően használt prezentációk milyen károkat okozhatnak a kommunikációban.
Norvig prezentációja - szándékának megfelelően - remek paródia. Szerencsére az ilyen prezentációk alatt elhangzó szakzsargonnal és betűszavakkal teletűzdelt szöveget nem írta meg mellé. De az üzenet így is egyértelmű: a technológia nyújtotta lehetőségek csodálatosak, ha átgondoltan és megfelelően alkalmazzuk. Ha pedig még nem olvastad a gettyburgi beszédet, akkor itt az alkalom, hogy megismerkedj azzal a bizonyos 10 mondattal, amit a világ leghíresebbjei között tartanak számon:
Nyolcvanhét esztendővel ezelőtt e kontinensen atyáink új nemzetet hoztak létre, mely szabadságban fogant, s azon elvnek szenteltetett, hogy minden ember egyenlőnek születik.
Most nagyszabású polgárháborút vívunk, mely eldönti majd, hogy e nemzet, vagy bármely ily módon született és ezen elven alapuló nemzet tartósan fennmaradhat-e. A háború egyik nagy csatamezején állunk most. Azért gyűltünk össze, hogy e mező egy részét mindazok végső nyughelyévé szenteljük, akik itt áldozták életüket, hogy e nemzet élhessen. Illő és helyes, hogy így cselekedjünk.
Tágabb értelemben véve azonban mi nem szánhatjuk valamire e földet—nem szentelhetjük valamire—nem szentelhetjük be. Sokkal jobban megszentelték már ezt mindazon bátor emberek—élők és holtak—akik itt küzdöttek, minthogy a mi csekély hatalmunkban állna, hogy ehhez bármit hozzátegyünk, vagy belőle elvegyünk. A világ kevéssé figyel, s nem is fog túl sokáig emlékezni arra, amit most itt mondunk, azt azonban sohasem fogja elfeledni, amit ők tettek.
Mi, akik életben vagyunk, szenteljük inkább magunkat nemes küzdelem árán elért befejezetlen művüknek! Mi, akik itt állunk, szenteljük magunkat inkább a reánk váró komoly feladatnak: e dicső halottak példája erősítse bennünk az odaadást az ügy iránt, melyért ők a legvégső áldozatot is meghozták; mondjuk ki eltökélt szándékkal, hogy haláluk nem lesz hiábavaló; hogy Isten segedelmével e nemzet a szabadság jegyében újjászületik, s hogy a nép kormányzata, a nép által és nép érdekében létrejött kormányzat nem fog eltűnni a Föld színéről!
A beszéd fordítását az Amerikai Egyesült Államok Nagykövetsége készítette.
