Imposztorok kíméljenek!

Melinda Gates, Meryl Streep, Seth Godin és Sheryl Sandberg. Vajon mi a közös bennük a sikereiken túl?

"Azt sem tudom hogyan kell játszani, miért is csinálom ezt?" – a költői kérdést Meryl Streep fogalmazta meg egy interjújában. Meryl Streep ugyanis, az önbizalomhiány egy speciális fajtájától, az ún. imposztor szindrómától szenved. De nem ő az egyetlen, aki vitathatatlan sikerei ellenére, mégsem képes elismerni saját képességeit és teljesítményét.

Meglepően sok sikeres nő, például Michelle Pfeiffer, Melinda Gates, Sheryl Sandberg vallotta be, hogy élete bizonyos pillanataiban szélhámosnak vagy csalónak érezte magát. Tina Fey, így ír könyvében a személyes tapasztalatairól: „A szélhámos-szindrómában az a legszebb, hogy egyik pillanatban egocentrikus önimádat tombol bennünk, a következő pillanatban meg elkap a bűntudat, és a kisördög duruzsolni kezd a fejünkben: »Csaló vagyok! Istenem, rá fognak jönni! Csaló vagyok!« Ezért hát megpróbáljuk kiélvezni azokat az időszakokat, amikor dagad a mellünk a büszkeségtől, a csalás gondolatát pedig elhessegetni. Nemrég azonban rájöttem, hogy szinte mindenki csaló, ezért igyekszem nem gyötrődni emiatt.”

Kockázatok és mellékhatások

Az imposztor szindrómától szenvedők úgy gondolják, hogy a teljesítményüket bárki más képes megismételni. Az eredményeiket folyamatosan rajtuk kívül álló okoknak tulajdonítják, például a szerencsének vagy mások támogatásának. A dicséret nem örömet és elégedettséget vált ki belőlük, hanem bűntudatot. És persze azt gondolják, hogy csak idő kérdése, amíg mások számára is kiderül valójában nem értenek semmihez, pusztán mesterfokon megtévesztik a világot.

Erről az ellentmondásos lelkiállapotról először Pauline Rose Clance és Suzanne Immes, a Georgia State University kutatói írtak először. Clance és Immes öt évet töltött százötven, magas pozícióban lévő, a szakmájában elismert nő tanulmányozásával. A szélhámos szindróma azonban nem kizárólag a nőkre jellemző. Újabb kutatások bizonyítják, hogy a férfiak éppúgy szenvednek ettől az állapottól, mint a nők. Például a többszörös sikerkönyves marketing guru Seth Godin számára sem ismeretlen ez az állapot.

A lelki gyötrődésen túl a szélhámos szindróma számos, igen kellemetlen mellékhatással jár. Van, akinél ez áll a munkamánia vagy a maximalizmus hátterében, hiszen valahogy el kell kerülni a „lebukást”. De az sem ritka, hogy ez az oka a kritikával szembeni túlérzékenységnek. Hiszen egy-egy negatív visszajelzés – még ha apróságról is van szó – az alkalmatlanság bizonyítékául szolgálhat.

Gyakran ez áll a túlzott biztonsági játék hátterében is. Ez valójában nem is annyira meglepő. Hiszen, ha valaki nem bízik a tudásában és a rátermettségében, akkor hajlamos elkerülni az új kihívásokat. Azzal pedig mindannyian tisztában vagyunk, hogy kockázatvállalás nélkül nem lehet fejlődni, új dolgokat megismerni és új képességeket elsajátítani. Ráadásként az imposztor szindróma felerősíti a halogatásra való hajlamot is, mivel így legalább az esetleges hibákért az időt lehet okolni.

És ha ez még nem lenne elég, nem ritka az sem, hogy éppen ez a jelenség az oka annak, hogy sokan csak csendben végzik a munkájukat, szinte elbújnak a feladataik mögé. Gondolván, ha nincsenek szem előtt, és még véletlenül sem teszik mások számára érzékelhetővé a teljesítményüket, akkor ezzel a „lebukás” kockázatát is csökkentik.

Könnyen belátható, hogy ezek a stratégiák nem igazán támogatják a szakmai érvényesülést. Nem könnyű ezen a mentalitáson túllépni – sokszor szakember segítsége szükséges –, de megkönnyíti a helyzetet, ha elfogadjuk: a jól elvégzett feladat nem féltetlenül egyenlő a tökéletessel. Éppen elég a tökéletességre törekedni, de nem kell annak is lenni. A kérdés már csak az, hogy ezen túl mit tehetsz még, ha imposztornak érzed magad?

Óvatosan a címkékkel!

A címkék és az, hogy vannak szavaink egy jelenség vagy lelkiállapot megnevezésére számos haszonnal jár. Azonban ne kezdd el "szindrómásnak" bélyegezni magad. Ez kontraproduktív, mivel erősíti az áldozati szerepet, az "imposztor" szó pedig a bűntudatod erősítheti.

Érdemes azt is tudatosítani magadban, hogy az időleges önbizalomhiány normális dolog. Mint ahogy azt is, a magabiztosság nem feltétlenül a hozzáértés jele, és ez fordítva is igaz. Az önbizalom szintje és a hozzáértés mértéke nem feltétlenül áll szoros összefüggésben. Ráadásul az önbizalomhiány a fejlődés kulcsa is lehet, ahogy azt Helen Mirren frappánsan megfogalmazta: "Hiba lenne azt hinni, hogy mindig igazad van, helyes vagy, tökéletes és zseniális. Az önbizalomhiány az, ami arra késztet, hogy megpróbálj fejlődni."

Beszélj magadban!

Magadban – és magadhoz beszélni – nem az őrültség jele, hanem egyenesen bölcs lépés bizonyos helyzetekben. Ha negatív érzésekkel kell megküzdened, sokat segíthet, ha úgy beszélsz magaddal, ahogy másokkal tennéd, azaz egyes szám második vagy harmadik személyben, esetleg névvel kiegészítve.

Ugyanis a kissé távolságtartó belső hang használatával kiküszöbölhető a Salamon-paradoxon: csökkentheted a szorongásod. Bár elsőre furcsának tűnhet magaddal beszélgetni, mégis érdemes kipróbálni, mert hamar visszahúz a valóságba és nem engedi, hogy berántson a szorongás spirálja. A cél az, hogy elkapd a negatív gondolatokat és leállítsd őket.

Leltározz!

Fogj egy tollat és papírt, vagy kérj meg valakit, akiben megbízol, és írjátok össze az eredményeidet, a teljesítményeidet és a képességeidet. Ez a leltár segíthet abban, hogy felismerd és ténylegesen magadénak érezd ezeket. Ha újra hatalmába kerítene a kétkedés, csak vedd elő és olvasd el újra a listát. (Ez a felsorolás egyébként jól jöhet az önéletrajzunk vagy a Linkedln-profilunk frissítésekor is.)

Emellett egy másik írásos gyakorlat is sokat segíthet az imposztor szindróma megszelídítésében. Írd le az ezzel kapcsolatos legmélyebb gondolataidat és érzéseidet. Hagyj kiáradni mindent, ne törődj a helyesírással, vagy a külalakkal. Ez segít eltávolodni a problémától, ezáltal megérteni, hogy miért éreztél úgy, ahogy éreztél, és ezáltal idővel jobban fogod érezni magad.

Ha tetszett a poszt, csatlakozz a Personal Branding közösségéhez. Klikk ide!

Kép: innen.