Az utolsó tanítás

Az amerikai akadémiai életben hagyomány, hogy a professzorok úgynevezett "utolsó előadást" tartanak.  A kérdés az, hogy vajon miről beszélnél, ha tudnád már csak egyetlen előadásra van lehetőséged?

Az amerikai akadémiai életben hagyomány, hogy a professzorok úgynevezett "utolsó előadást" tartanak. A felkért előadókat arra kérik, hogy tegyenek úgy, mintha utolsó nyilvános előadásukat tartanák. Randy Pauschnak, a Carnegie Mellon professzorának azonban nem volt szüksége színlelésre.

Ugyanis Pausch professzor megrázó hírt kapott, miközben előadására készült. A diagnózis szerint hasnyálmirigyrákja volt, az orvosok becslése szerint már csak néhány hónapja volt hátra. Mindenki megértette volna, ha ilyen körülmények között lemondja az előadását, de nem így tett. Ehelyett belevetette magát a munkába. Vérbeli tanárként nem akarta elszalasztani ezt az utolsó esélyt arra, hogy megosszon néhány gondolatot hallgatóságával.

Az ember akkor szerez tapasztalatot, amikor nem azt kapja, amit szeretett volna. És néha a tapasztalat az ember legértékesebb vonása. Randy Pausch

A következő néhány hétben Pausch belevetette magát az előadás elkészítésébe. Az előadás reggelén még mindig vágott, szerkesztett és változtatott. Ebben talán nincs is meglepő, hiszen elég kemény munka egy élet egész történetét egyetlen órába sűríteni.

Eleinte sokat gondolkozott azon, mi legyen az a vezérfonal, aminek mentén felépítheti előadását. Fontolóra vette, hogy a rák nehézségeiről és a kezeléssel való küzdelemről elmélkedik. De ezt a gondolatot elvetette. Végül úgy döntött, hogy arra akar koncentrálni, ami őt egyedivé teszi. De vajon mi tesz bármelyikünket egyedivé?

Randy Pausch néhány viccel és fekvőtámasszal kezdte előadását, majd röviden beszélt a betegségéről. Elmondta, hogy igen, meg fog halni. És nem, semmit sem tud tenni ellene. Mielőtt azonban elmegy, szeretne néhány számára fontos dologról beszélni.  Sikerről, kudarcról, de legfőképp a gyerekkori álmok megvalósításának jelentőségéről. 

Ugyanis az előadásra készülve, rájött, hogy egy igazán sikeres életet tudhat magáénak. Azzal együtt is, hogy még csak 46 éves volt, lényegében megvalósította az összes gyerekkori álmát. Persze, nem lett szó szerint Kirk kapitány, de élvonalbeli technológiát fejlesztett ki, a Disneynél is dolgozhatott. Emellett olyan munkáját hivatásának tekinthette és szerető család vette körül.

Vannak olyan művek, amelyek esszenciájában ragadják meg az élni akarást és a jó élet lényegét. Ilyen Randy Pausch előadása – és később megjelent könyve is. Ne számíts patetikus és szentimentális merengésre. Az előadás és a könyv is egy hihetetlenül jó humorú ember, sci-fi szerető kocka, vérbeli tanár és nem utolsó sorban egy végtelenül inspiráló ember hagyatéka. Érdemes rászánnod az időd, mint ahogy arra is, hogy átgondold: miről beszélnél, ha tudnád, már csak egyetlen előadásra van lehetőséged.

Fotó: Randy Tarampi