A tudás átka
Az nyilvánvaló, hogy a tudatlanság hátrányokat okoz. De az már kevésbé köztudott, hogy a tudás is járhat mellékhatásokkal. A kellemetlenségeket pedig már azzal is csökkenthetjük, ha ezzel tisztában vagyunk.
Két ember ül egy asztalnál. Az egyik egy közismert dal ritmusát kopogja az asztalon. A szemben ülő feszülten koncentrál, igyekszik kitalálni, melyik dalról lehet szó. A két embert Elizabeth Newton pszichológus ültette le az asztalhoz, a kaliforniai Stanford Egyetem kísérleti laboratóriumában. Mielőtt nekiláttak volna a feladatnak, a ritmizálásra kijelölt embereket arra kérte, jósolják meg, milyen arányban fogja kitalálni a másik fél a lekopogott dalt. A megkérdezettek azt tippelték, hogy minden második dalt fel fognak ismerni társaik.
Tévedtek.
120 dal elkopogott ritmusából mindössze hármat ismertek fel a résztvevők, azaz 40 esetből egyet. Miért ez a nagy eltérés. A feladat egyszerűnek tűnik, mégsem az. A ritmizáló fél kopogás közben a fejében „hallja” a dallamot, míg a másik fél csak szünetet és koppanásokat érzékel, mintha valami bizarr morzét hallana. A ritmizáló csoport meghökkenése pedig abból eredt, hogy ők tudták, melyik dalról van szó, ezért elképzelni sem tudták, milyen lehet annak, aki ezzel nincs tisztában. Ugyanis ha már valamilyen tudás birtokában vagyunk, nehéz elképzelni milyen is azt nem tudni. A szociálpszichológia ezt a jelenséget nevezi a tudás átkának.
A tudás átka nemcsak Newton laboratóriumában sújt le, hanem a hétköznapjainkat is megnehezíti. A kommunikációs helyzetek túlnyomó részére ez jellemző, amikor vezetőként, előadóként, íróként vagy éppen szakértőként szeretnénk átadni a tudásunkat. De akkor is, amikor a szakmai boldogulásunkról, a karrierünkről van szó. Hiszen hiába vagyunk mi magunk tisztában a saját értékünkkel, kiemelkedő tudásunkkal, ha a másik csak töredékes benyomásokkal bír, csupán egy bizarr morzét hall. A személyes márkaépítés célja éppen az, hogy ne csak a mi fejünkben legyen meg a ’dallam’, hanem mások is meghallják.
Introvertáltak esetében ez sokszor kivitelezhetetlen feladatnak tűnhetett. Mármint eddig, mert az új könyvemben az introvertáltak kapnak segítséget a márkaépítéshez. A személyes márkaépítés ugyanis nem kizárólag az extravertáltak* privilégiuma. Ezzel együtt az írást az ambivertáltak is haszonnal forgathatják, az extravertáltak pedig jobban megérthetik az introvertáltakat. Akárhogy is: mindenki csak nyer vele!
*A latin extra(jelentése:’ki’) igekötővel képzett alak mellett az introvertált mintájára a köznyelvben megjelent az extrovertált alak is. Ezzel együtt is az eredeti, a szakirodalomban elterjedt extravertált kifejezést használom.
