A józan ész kiterjesztése

Szignifikancia, korreláció, várható érték. Ha ezektől a kifejezésektől kiráz a hideg, akkor mindenképp el kell olvasnod Jordan Ellenberg könyvét és garantáltan megváltozik a véleményed.

 screen_shot_2017-11-05_at_15_34_02.png

"Rendkívüli, hogy a matematika hogyan segít megismerni magad." - állapítja meg Molloy - Samuel Beckett regényének címszereplője –, miután emésztőrendszerének problematikáit ismerteti. Míg Beckett művében ez csak egy apró megjegyzés a matematika feltételezett hasznosságával kapcsolatban, addig Jordan Ellenberg "Hogyan ne tévedj" című könyvében be is bizonyítja a matematikai gondolkodás mindennapi hasznosságát.

jordan_ellenberg_enmarka.jpg

A gyerekzseniként indult Jordan Ellenberg – állítólag már a nála jóval idősebb bébiszittere matekleckéit is ő oldotta meg - könyve olyan történeket, jelenségeket ír le, melyek megfejtése sokkal egyszerűbb, ha a matematika eszköztárával veselkedünk neki. Vagyis az értelem próbájának vetjük alá őket, hiszen Ellenberg értelmezésében “a matematika a józan ész kiterjesztése más eszközökkel”.

A könyv leglenyűgözőbb vonása az, hogy sokrétű. A gyakorlatban is használható eszközökké válnak az olyan szakkifejezések, mint korreláció, a várható érték vagy éppen a szignifikancia. Azt is megmutatja, hogyan használhatjuk a matekot arra, hogy jobb döntéseket hozzunk. Mindezt olyan példákon és történeteken keresztül, mint például a második világháború statisztikusának, Wald Árahám történetével.

A II. világháború alatt több tudós csoport is támogatta az amerikai haderők munkáját, köztük a Statistical Research Group (SRG). Az SRG-ben olyan tudósok dolgoztak, mint például Frederick Motsteller, aki később a Harvard statisztika tanszékének alapítója lett,  Leonard Jimmie Savage, a döntéselmélet úttörője vagy éppen Milton Friedman, a később Nobel díjat kapott közgazdász. Végül, de nem utolsó sorban pedig Wald Ábrahám.

A csoport azt a feladatot kapta, hogy tegyenek javaslatot az Amerikai Légierők gépeinek páncélozására. A rendelkezésre álló adatok azt mutatták, hogy a visszatérő gépeken legritkábban a motort éri találat, a leggyakrabban pedig a törzset és a farokrészt. Ezért a katonaság hajlott arra, hogy ez utóbbi részeket védjék jobban. De Wald azt ajánlotta, hogy a motorokat védjék páncéllal. Ugyanis rájött, hogy bár hiányoznak a golyónyomok a bevetésről visszatért repülőgépek hajtóműve körül, mégis itt kell a legerősebben páncélozni, mivel a hiányzó golyónyomok a lelőtt repülőkön találhatók.

Természetesen a matematika nemcsak háborús időkben, hanem a mindennapokban is fontos szerepet játszik. Ez a könyv igazából egy sor történet arról, hogy a hétköznapi életünkben jelenlévő nem matematikainak tűnő problémák legtöbbje valójában mégis az. Ellenberg betekintést nyújt a matematikusok gondolkodásmódjába, megtanítja hogyan használhatjuk fel természetes matematikai ösztöneinket a minket körülvevő világ elemzésére. 

De nem csak a matematikai gondolkodás mélyebb megismerése miatt érdemes ezt a könyvet elolvasni. Ellenberg a történetmesélés mestere. Kiválóan példázza, hogy egy sokak számára száraz - sőt, talán ellenszenves - témát, hogyan lehet izgalmasan és lebilincselően bemutatni. Így a történetmesélés fortélyait élesben tanulmányozhatjuk. Ez a tudás pedig igen jól kamatoztatható akkor is, amikor a személyes márkád építed.

Mutass többet
Énmárka, személyes márka, personal brand. Ezek a kifejezések ma már sokaknak ismerősen csengenek. De mit jelent ez a fogalom? Milyen szerepe van a karrierünkben? Milyen eredményeket és sikereket hozhat? Milyen eszközök állnak a rendelkezésünkre? Egyáltalán, hogyan fogjunk hozzá?
Megrendelem