Az extravertáltság mítoszai

Tagadhatatlan, hogy az extraverziónak megvannak a maga előnyei - de vajon ez a személyiségjegy valóban olyan, mint amilyennek a közvélekedés tartja?

extrovertalt.png

Személyiségünk egyik fontos aspektusa a vérmérséklet két pólusa, vagyis az, hogy hol helyezkedünk el az introvertált-extravertált skála két végpontja között. Bár mostanában egyre több szó esik ezen személyiségvonásokról, de ezzel együtt a tévhitek és féligazságok terjedése is felerősödött. Nézzük az extraverzióhoz tapadó leggyakoribb állításokat és azt, hogy mit mond erről a tudomány!

Az extravertáltak könnyebben érvényesülnek?

Wanberg és szerzőtársainak kutatása szerint, melyben az extraverzió és a munkahelyi siker összefüggéseit vizsgálták, a válasz igen. Úgy találták, hogy az extravertáltak - az introvertáltakkal összehasonlítva – általában motiváltabbak a jó teljesítmény elérésében, jobban kijönnek másokkal, pozitívabban állnak a világhoz, így a munkahelyi kihívásokhoz is, és általában jobb munkáltatói értékeléseket kapnak.

Az extraverzió azonban, számos specifikusabb jellemzőt és aspektust foglal magában. A kutatók azt is megállapították, hogy nem általában az extraverzió, hanem bizonyos jellemzői játszanak szerepet a munkahelyi érvényesülésben (nevezetesen: a lelkesedés, az asszertivitás, a pozitív érzelmek és a dominancia). Meglepő módon a társasági élet kedvelésének, a szociabilitásnak – mely az extraverzió talán legismertebb jellemzője - elhanyagolható jelentősége van egy munkahely megszerzésében, illetve a munkahelyen való megfelelő helytállásban.

A kapcsolatépítés mesterei?

Az extraverzióhoz számos előnyös tulajdonság társulhat, de ezeknek is megvannak a korlátai. Egy tanulmány, amely a Personality and Social Psychology Bulletin című szaklapban jelent meg, kifejezetten azt vizsgálta, hogy az emberek mennyire bíznak az extravertált emberekben. A szerzők úgy találták, hogy az extravertáltakban nem bízunk jobban, mint az introvertáltakban.  Ugyanis, társas helyzetekben a bizalom elnyerésének kulcsa a barátságosság vagy kedvesség, nem pedig az extraverzió.

 

Az extravertáltakról általánosságban úgy vélekedünk, hogy valóban törődnek a kapcsolataikkal és kiemelkedő szociális készségekkel rendelkeznek. Azonban, ahogy Flynn és kutatótársainak vizsgálata rámutat: az extravertált embereket valójában rosszabb hallgatóságnak tartjuk. Hogy miért? Az extravertáltak hatékonyabban kontrollálják és módosítják viselkedésüket a pozitív benyomás érdekében, ez "a képlékeny önprezentáció azt sugallja mások számára, hogy az extravertáltakat jobban érdekli a "látszat", mint az, hogy odafigyeljenek arra, amit mások mondanak" - állapította meg a kutatócsoport.

Ezzel együtt is igaz, hogy az extravertáltak nagyobb kapcsolati hálóval rendelkeznek. Azonban, a jól működő kapcsolati háló nem mennyiségi kérdés. Ezt bizonyítják a témába vágó kutatások is. Igaz, ugyan, hogy például az álláskeresés során az extravertáltak több emberrel lépnek kapcsolatba, de ez egyáltalán nem jelent több lehetőséget.  Épp ezért, akárhol is helyezkedünk el az introvertált-extravertált skálán érdemes emlékeztetnünk magunkat: a jól működő network - a kapcsolatok minőségén és sokszínűségén múlik, nem pedig azon, hogy hány emberrel lép valaki kapcsolatba.

Vezetőnek születtek?

Ahogy arról már volt szó az introverzió-extraverzió egy skálát képez. Ez azonban, nem jelenti azt, hogy minél inkább extravertált valaki annál inkább érvényesül vagy annál inkább fogják kedvelni mások. Hu és szerzőtársai amerikai diákcsoportok informális vezetőinek, valamint egy nagy kínai kiskereskedelmi vállalat alkalmazottainak személyiségét és megítélését vizsgálta. Mindkét csoportban az extravertált vezetőket általában jobban kedvelték, és jobb tanácsadóknak tartották őket. De csak bizonyos más jellemzők megléte esetén.

Azokat, az extravertált vezetőket, akik rendkívül melegszívűnek és barátságosnak értékelték magukat, kevésbé kedvelték, mint azokat, akik valamivel alacsonyabb önértékeléssel rendelkeztek. Arról sem érdemes megfeledkeznünk, hogy bár az extravertáltakat jobban vonzza a vezetői szerep és nagyobb valószínűséggel is választják ki őket ilyen feladatokra, de nem jobb vezetők, mint az introvertáltak. A vezetői hatékonyságot vizsgáló kutatások szerint ugyanis ezek a személyiségvonások nem befolyásolják a vezetői sikerességet, mind az extravertáltak, mind az introvertáltak egyaránt sikeres vezetőkké válhatnak.

Természetesen az introvertált vagy extravertált beállítodottság csak a személyiségünk egyetlen vonása. Ráadásul tisztán introvertált vagy extravertált ember sem igazán létezik. De ezzel együtt is a személyiségünk egy olyan fontos jellemzője, amit a személyes márkád alakításakor ajánlott figyelembe vennünk. Hiszen az énmárkaépítés célja éppen az, hogy a valós és rád igazán jellemző tulajdonságaidat, azok az emberek ismerjék meg, akik támogathatják a szakmai és üzleti céljaid elérését. Éppen ezért, érdemes kiderítened, hogy valójában melyik tendencia jellemző rád – ha még nem lennél tisztában ezzel, ez a teszt segítségedre lesz.

Ha tetszett a poszt csatlakozz a Personal branding közösséghez a Facebookon  vagy az Instagramon!

Mutass többet
Énmárka, személyes márka, personal brand. Ezek a kifejezések ma már sokaknak ismerősen csengenek. De mit jelent ez a fogalom? Milyen szerepe van a karrierünkben? Milyen eredményeket és sikereket hozhat? Milyen eszközök állnak a rendelkezésünkre? Egyáltalán, hogyan fogjunk hozzá?
Megrendelem
süti beállítások módosítása