A tudás átka

Az nyilvánvaló, hogy a tudatlanság hátrányokat okoz. De az már kevésbé köztudott, hogy a tudás is járhat mellékhatásokkal. A kellemetlenségeket pedig már azzal is csökkenthetjük, ha ezzel tisztában vagyunk. 

enmarka_2.png

Két ember ül egy asztalnál. Az egyik egy közismert dal – mondjuk a “Boldog születésnapot”  - ritmusát kopogja le éppen. A szemben ülő pedig igyekszik kitalálni,  hogy melyik dalról lehet szó. A résztvevőket Elizabeth Newton pszichológus ültette az asztalhoz 1990-ben, a kaliforniai Stanford Egyetemen. Az ‘ültetés’ pedig egy doktori cím megszerzését tette lehetővé számára. Most jogosan kérdezheted, hogy miért érdemel doktori címet ez a játék?

Mielőtt Newton az asztalhoz ültette volna a résztvevőket, a ritmizálásra kijelölt embereket arra kérte, hogy jósolják meg milyen arányban fogja kitalálni a másik fél a lekopogott dalt. A megkérdezettek azt tippelték, hogy minden második dalt fel fog ismerni a másik fél. Ez a tipp igen messze áll a valóságtól, ahogy ezt a kísérletben résztvevők  megdöbbenve tapasztalták. Ugyanis, 120 dal elkopogott ritmusából mindössze hármat ismertek fel a résztvevők, az-az 40 esetből egyet. Miért ez a nagy eltérés?

szemelyes_marka_2.png

Bár a feladat egyszerűnek tűnik, mégsem az. Ugyanis a ritmizáló fél kopogás közben a fejében “hallja” a dallamot is. Míg a hallgató fél csak szünetet és koppanásokat érzékel, mintha valami bizarr morzézést hallana. A ritmizáló csoport meghökkenése pedig abból eredt, hogy ők tudták melyik dalról is van szó, ezért elképzelni sem tudták milyen lehet annak, aki ezzel nincs tisztában. Ha már valamilyen tudás birtokában vagyunk, akkor nehézséget okoz elképzelni milyen is azt nem tudni. A társadalom tudományokban ezt a jelenséget nevezik a ’tudás átkának’.

Ez a jelenség nemcsak Newton laboratóriumában okozott nehézségeket, hanem a mindennapi életben is szembesülhetünk vele. Hiszen hasonló helyzetben vagyunk, a kommunikációs helyzetek túlnyomó részében, amikor vezetőként, előadóként, íróként vagy éppen szakértőként szeretnénk átadni a tudásunkat. De akkor is, amikor a szakmai boldogulásunkról, a karrierünkről van szó.

personal_brand_1.png

Hiszen hiába vagyunk mi magunk tisztában a saját értékünkkel, kiemelkedő tudásunkkal, ha a másik csak töredékes benyomássokkal bír, csupán egy bizarr morzét hall.  Az énmárkaépítés célja éppen az, hogy ne csak a mi fejünkben legyen meg a ’dallam’, mint a Newton kísérletében résztvevő ritmizálóknak, hanem mások is meghallják azt.

Ha tetszett a poszt, csatlakozz a Personal branding közösségéhez, klikk ide!

 Képek: Innen.

Mutass többet
Énmárka, személyes márka, personal brand. Ezek a kifejezések ma már sokaknak ismerősen csengenek. De mit jelent ez a fogalom? Milyen szerepe van a karrierünkben? Milyen eredményeket és sikereket hozhat? Milyen eszközök állnak a rendelkezésünkre? Egyáltalán, hogyan fogjunk hozzá?
Megrendelem