Az információmegosztás megszállottja

Amikor 1939-ben, Ladislav Sutnar New Yorkba érkezett a Világkiállításra, hogy a csehszlovák pavilon munkálataiban részt vegyen, már Európa-szerte ismert és elismert grafikus volt. Több mint tíz éve volt művészeti vezetője Prága egyik legnagyobb könyvkiadójának, 16 jelentősebb kiállításon volt túl,  tanított és iskolaigazgatóként tevékenykedett. Ha valakire rá igaz a mondás: nem kell más csak megcsinálni,  megmutatni és jól kommunikálni.

sutnar10-infografika.jpg

Sutnar 1897-ben született Pilzenben, Csehszlovákiában. A matematikából és építészetből szerzett diplomát, a prágai Iparművészeti Főiskolán pedig a festés technikáját sajátította el. Festőként indult, de szerteágazó érdeklődése miatt inkább a tervezés felé fordult. A cseh-amerikai alkotóművész az avantgárd képzőművészet, a grafikai dizájn, a tipográfia nemzetközi hírű mestere volt - de tervezett játékot, étkészletet, textileket, sőt még a kosztümtervezésbe is belekóstolt -, akinek munkássága a vizuális kommunikáció és a formatervezés számtalan területére hatással volt.

  ladislav-sutnar.jpg

(Bevallom, ezt a Ladislav Stunar teáskészletét szívesen elfogadnám. De ki nem?)

Nem véletlen az sem, hogy manapság, az infografika atyjaként emlegetik. Kérlelhetetlen funkcionalista volt. Meggyőződése volt, hogy a funkcionalitás és az esztétikum egyaránt fontos. Mi sem mutatja ezt jobban, mint kedvenc mondása, amit gyakran ismételgetett: "ha nem megfelelő a tipográfia, a sugárhajtású repülőgép pilótája nem tudja elég gyorsan leolvasni a műszerfalat a túléléshez”. 

infografika_3.jpg

De ugorjunk vissza az időben és térjünk vissza 1939-be. Ekkor döntött úgy Sutnar, hogy Amerikában marad a német csapatok csehszlovákiai bevonulása miatt. Ekkor antifasiszta múltja, majd a II. világháború befejezése után antikommunista meggyőzödése akadályozta hazatérését. Ebből is kitűnik, hogy nemcsak szakmai ügyekben volt kérhetetlenül következetes. Fia szerint pedig, aki a 22 ezer darabos hagyatékot gondozza az ügyfelekkel sem igazán kötött komprosszimot és nem igazán hagyta, hogy beleszóljanak a tervezésbe. Ilyenkor inkább nem vállalta a feladatot.

infografika_1.jpg

Majdnem 20 évig (1941-60-ig) az amerikai Sweet's Catalog Services művészeti vezetője volt. Egyébként soha nem tanult meg tökéletesen angolul, vannak akik úgy vélik ez is - meg persze az erős bauhaus hatás - hozzájárult Stunar grafikáinak letisztultságához. A Sweet's-nél ugyanis a szerelési felszerelésektől kezdve, a generátorok műszaki leírásán át, mindenhez készítettek katalógust. Ezek megértése olyan nehézséget jelentett volna az olvasóknak, a megfelelő vizualitás nélkül, mint egy általuk nem beszélt nyelv megértése. Ez persze a kevésbé jóindulatú változat. Stunar mottója sokkal inkább magyarázatot ad: 'The designer must think first, work later' azaz a tervező először gondolkozzon és csak utána dolgozzon. Ez persze, nem pusztán a grafikai munkát végzők számára megfontolandó gondolat.

infografika_4.jpg

1951-ben saját céget is alapított. Reklámokat tervezett, dolgozott a McGraw-Hillnek és művészeti vezetője volt a Theather Arts magazinnak. Az ötvenes években az amerikai körzetszámok bevezetésekor a Bell telefontársaság katalógusait tervezte, neki köszönhetjük a körzetszámok zárójeleit valamint a dupla oldalas grafikai megoldásokat (ezeket elsőként alkalmazta).

infografika.jpg

Az esztétikum és a funkcionalitás mellett, a tudásmegosztás megszállottja is volt. Grafikai munkái is ennek szellemében készültek, a minél gyorsabb információfeldolgozást támogatták. Ez nem csak a konkrét munkáiban mutatkozott meg, szakmai tudása megosztásával sem fukarkodott. Szívesen publikált szakfolyóiratokban, munkafilozófiájáról és módszereiről három könyvet is megjelentetett: Design for Point of Sale (1952), Packiging design (1953), és a Visual Design in Action (1961), mindegyik alapvető szakkönyvnek számít, napjainkban is. Oly annyira, hogy ez utóbbi könyve - közösségi finanszírozásban - újra kiadásra kerül.

infografika_2.jpg

Előremutató egyéni stílus, következetes kérlelhetetlenség és a tudásmegosztás az a három minőség, ami miatt a grafika ikonikus alakjai között tartják számon ma is Ladislav Stunart, majd negyven évvel halála után is. 

Képek: innen, innen és innen.

Mutass többet
Énmárka, személyes márka, personal brand. Ezek a kifejezések ma már sokaknak ismerősen csengenek. De mit jelent ez a fogalom? Milyen szerepe van a karrierünkben? Milyen eredményeket és sikereket hozhat? Milyen eszközök állnak a rendelkezésünkre? Egyáltalán, hogyan fogjunk hozzá?
Megrendelem