Edison tesztje

Állásinterjún vagy, eléd tesznek egy paksaméta papírt furcsának tűnő kérdésekkel. Ismerős a helyzet? Van, aki ilyenkor a teszt kitalálójára és rokonságára gondol, nem túl hízelgő kontextusban. Tudod, hogy ilyenkor kire is kellene gondolnod? Ki az, aki ezeket a teszteket a toborzási stratégia részévé tette? 

1921. elején, a New York Timesban megjelent egy névtelen álláshirdetés. Ez még önmagában nem valami meglepő. A dolog akkor kezdett érdekessé válni, amikor a jelentkezők egy levelet kaptak: üljenek fel a kora reggeli buszra és utazzanak New Jerseybe. Jelentkezzenek Thomas A. Edison cégénél, a recepciónál keressék Stevenson urat. 

A titokzatos utasítás követői érkezés után egy tesztet kaptak, látszólag véletlenszerűen összeállított kérdésekkel: Ausztria vagy Grönland területe a nagyobb? Ki volt Abraham Lincoln gyilkosa? Ki uralkodott Mexikóban Cortes érkezésekor? Hol élnek a kondorkeselyűk? A teszt a jelöltek lexikális tudását kívánta mérni - földrajzi, természettudományos, történelmi és irodalomtudományi kérdések éppúgy szerepeltek, mint specifikus szakmai tudásra vonatkozóak.

Ha a jelöltek feltekintettek volna a papírjaikból, akkor a teszt összeállítóját pillantották volna meg. Ugyanis, minden egyes betöltendő pozicióhoz Thomas A. Edison készítette el a több mint 150 kérdésből álló tesztsort (egyes források szerint 150, mások 163-at emlegetnek) és ő maga felügyelte a kitöltését is. Az autodidakta Edison nem bízott az oktatási rendszerben. Úgy gondolta, a főiskolai végzettség önmagában még semmit sem mutat a jelöltek tudásáról. A teszt nehézségi fokát jól mutatja, hogy a nagyjából 600 jelentkezőből, mindössze 32 volt képes megfelelő szinten (90% vagy felette) megírni. Egyébként, Edison a már alkalmazásában állókkal is elvégeztette a tesztet és aki nem teljesített az elvárt szinten, az egy heti fizetésével a zsebében távozhatott a cégtől. 

Korabeli karikatúra az eseményekről.

Nagy botrány kerekedett a különösnek számító felvételi eljárásból. Miután kiszivárogtak a teszt kérdések, elszabadult a pokol. "Ha nem tudsz válaszolni a kérdésekre, akkor tudatlan vagy Edison szerint" - hirdették a szalagcímek. Amerika szerte újságírók "vizsgáztatták" a kor politikusait, professzorait és más hírességeket, a tesztsor kérdéseiből válogatva. A vizsgán (többek között) elbukott New York kormányzója, de még Edison legkisebb fia, Theodore is.

Az újságíróknak még ez sem volt elég. Albert Einsteint is megtalálták a tesztkérdésekkel, bostoni látogatásakor. Volt olyan kérdés, amire Einstein sem tudta kapásból a választ. Nyugodtan visszakérdezett: Miért kellene fejből tudnom? Erre vannak a lexikonok. Persze, ez csak olaj volt a tűzre. "Einstein Bostonban járt és megbukott Edison tesztjén" - harsogták a másnap reggeli újságok. A heves vita sokáig nem csitult. Olyannyira, hogy még napjainkban is vitatkoznak a szakemberek (és laikusok is) a lexikális tudásanyag szükségességéről illetve arról, hogy ez mennyiben szükséges egy adott pozíció betöltéséhez. Egy dolog azonban biztos, a módszer beépült a toborzási stratégiák eszköztárába.

Mi volt a legfurcsább kérdés, amivel állásinterjún találkoztál?

Ha tetszett a poszt, csatlakozz a Personal branding közösséghez. Klikk ide.

Képek: itt, itt és itt.

Mutass többet
Énmárka, személyes márka, personal brand. Ezek a kifejezések ma már sokaknak ismerősen csengenek. De mit jelent ez a fogalom? Milyen szerepe van a karrierünkben? Milyen eredményeket és sikereket hozhat? Milyen eszközök állnak a rendelkezésünkre? Egyáltalán, hogyan fogjunk hozzá?
Megrendelem