Kapcsolatépítés fájdalommentesen
Kapcsolatépítés. Sokan vannak, akiknek már a szó elhangzása is fájdalmas. Pedig nem kellene ennek így lennie. Négy apróság, hogy a kapcsolatépítés ne legyen fájdalmas.
Sokan úgy gondolják, hogy a megfelelő kapcsolati háló kialakításáért kapcsolatépítő eseményeken kell rendszeresen sűrögni-forogni és rendkívül nagy gesztusokat, lépéseket kell tenniük. Ez közel sincs így, a ‘sok kicsi, sokra megy’ elve a kapcsolatépítésben is jól alkalmazható. Rögtön mondok is négy olyan apróságot, amit beépíthetsz a mindennapjaidba és egész biztosan jót tesznek a kapcsolataidnak.
Változtass a menetrenden!
Egy jó kapcsolati háló ‘széles’. Ez azt jelenti, hogy egyaránt megtalálhatóak benne olyan emberek, akik hasonló tapasztalatokkal rendelkeznek, mint mi és olyanok is, akik valóban más tapasztalatok birtokában vannak, más területen dolgoznak és adott esetben a miénktől eltérő álláspontot képviselnek, más véleményt vallanak. Ez elméletben jól hangzik, de a megvalósítás legnagyobb akadályát a mindennapi szokásaink jelentik.
Szokásaink ugyan hatékonyabbá teszik a hétköznapjainkat, de ugyanakkor szűkítik is a lehetőségeinket. Gondold csak végig a napodat, nagy valószínűséggel mindig ugyanazon az uton mész a munkahelyedre, ott ugyanazt a bejáratot, liftet vagy lépcsőt használod mindennap. Majd ugyanabba az edzőterembe mész munka után és haza fele is ugyanabban az üzletben vásárolsz. Van egy praktikus menetrended, de így végül ugyanazokkal az emberekkel találkozol nap, mint nap. Változtass meg néhány dolgot: válassz másik útvonalat vagy liftet vagy éppen vedd meg máshol a reggeli kávédat. A lényeg: változtass a menetrenden!
Adj egy kis időt!
Nemcsak a napi tevékenységeinket befolyásolják a szokásaink és beállítódásaink, ugyanez igaz, amikor új emberekkel találkozunk. Azonnal és automatikusan értékeljük a másikat, rögtön eldöntjük, hogy érdekes vagy sem, szimpatikusnak vagy ellenszenvesnek tűnik. Így számos kapcsolódási lehetőséget elszalasztunk. Legközelebb adj egy kis időt a másiknak, ahogy ezt Kio Stark is javasolja.
Készülj fel a tanácsokra!
Tanya Menon, Leigh Thompson és Hoon Seok Choi kutatásai szerint nagyobb valószínűséggel kérünk tanácsot egy kívülállótól, mint azoktól, akik közel állnak hozzánk. Pedig lehet, hogy jobb tanácsokat kapnánk, jobb döntéseket hoznánk, ha inkább közelebbi ismerőseinkhez fordulnánk. Ráadásul meglévő kapcsolatainkat is elmélyítenénk ezzel. A probléma azonban könnyen orvosolható a kutatók szerint, pusztán át kell gondolnunk, hogy mire vagyunk büszkék, milyen erősségeink vannak, mielőtt bárkitől tanácsot kérnénk.
Köszönd meg másképp!
Nincs mit, szívesen, ugyan apróság volt – gyanítom, hogy ezt válaszold, amikor megköszönnek valamit neked. Ha mást nem mondtál, akkor kihagytál egy lehetőséget, legalábbis Robert Cialdini szociálpszichológus szerint. Cialdini azt javasolja, hogy ilyenkor tegyük hozzá ‘tudom, hogy te is megtetted volna ugyanezt’ vagy valami hasonlót, ami finom jelzése lehet annak, hogy a jövőben te is szívességet kérhetsz. Természetesen ez a másik irányba is működik. Ne a puszta köszönetre korlátozd a dolgot, hanem kérdezz rá, hogy tudnál-e valamit te segíteni. Az ilyen és ehhez hasonló mondatok ugyanis megerősítik a kapcsolatokat, jelzik a kölcsönösség lehetőségét.
