Az öltözködés tudománya

A világ változik, lazulnak az öltözködési előírások és bár nem a ruha teszi az embert, azért mégis jelentősége van annak, hogy mit viselsz. Ugyanis, a viseletünk nem csak a környezetünkre hat. 

harper-0-900x450.jpg

Az írott és íratlan öltözködési szabályok lazulását mi sem mutatja jobban mint az, hogy a JP Morgan – a hagyományos amerikai üzleti világ, a Wall Street egyik legtekintélyesebb pénzintézete – vezére az öltönyét pólóra cserélte. De nemcsak saját öltözetén lazított, hanem az alkalmazottak számára is lehetővé tette ezt.

„Felejtsétek el az öltönyt, a nyakkendőt, nyugodtan viseljetek pólót és farmert!”

Állt abban az e-mailben, amit a JP Morgan vezetősége az alkalmazottaknak küldött. Persze, a levél néhány megkötést is tartalmazott: a kliensekkel találkozó munkatársaknak továbbra is kötelező a hagyományos, formális megjelenés, de nekik is csak akkor, ha ügyfelekkel találkoznak. A változás örvendetes, hiszen nagyobb teret ad az önkifejezésnek. Ily módon nagyobb a mozgásterünk abban is, hogy az öltözékünkkel is megkülönböztessük magunkat másoktól és persze a kényelem is komoly faktor. Mielőtt azonban lelkesen kiselejteznénk a formálisabb ruhadarabjainkat, érdemes megismerkedni a Columbia Egyetem szociálpszcihológusainak kutatási eredményeivel. 

screen_shot_2016-11-22_at_13_37_15.png

Azt már régóta tudjuk – és több kutatás is bizonyította -, hogy öltözetünk jelentősen befolyásolja hogyan észlelnek bennünket mások, illetve milyen tulajdonságokat társítanak hozzánk. Ezen kutatások eredményeit az ‘öltözz a sikerhez’ frázisba tömörítette a köznyelv. Ugyanis többszörösen bizonyított tétel, hogy a formális öltözéket – öltöny, kiskosztüm – viselő egyénnek több hatalmat és nagyobb kompetenciát tulajdonítunk. A Columbia Egyetem kutatói azonban, másképp tették fel a kérdést: a formális öltözék (illetve annak hiánya) milyen hatással lehet a viselőjére? 

Úgy találták, hogy a formális ruházat növeli a viselője hatalom érzetét, hatással van a gondolkodására – erősödik az absztrakt gondolkodásra való hajlam – és a beszédmódra is. De a járásban, a testtartásban és a viselkedésben is jól megfigyelhető különbségek észlelhetőek. Összességében, ha formálisabb ruhát viselünk, akkor nemcsak a környezetünk ítél kevésbé megközelíthetőnek bennünket és tulajdonít nagyobb hatalmat és kompetenciát nekünk, hanem mi magunk is így vélekedünk magunkról. Pont a tétel fordítottja igaz, amikor kevésbé formálisan öltözünk fel.
enmarka.jpg

De hogyan hasznosíthatjuk ezeket a kutatási eredményeket a gyakorlatban? Egyrészt, átgondolhatjuk, hogy milyen jellemzőinket szeretnénk hangsúlyozni, a kompetenciánk aláhúzása vagy a megközelíthetőség fontosabb. De dönthetünk úgy is, hogy nem követjük a trendeket, nem hagyjuk elmosódni a munkahelyi öltözetünk és a szabadidős szettjeink közötti határvonalat. 

Akár még olyan extrém módon is, mint ahogy azt Matilda Kahl, a Saatchi & Saatchi reklámügynökség egyik kreatívigazgatója tette. Kahl önkéntesen egyenruhába bújt, évek óta minden nap ugyanazt a fehér blúzt, fekete nadrágot és ha a helyzet úgy kívánja egy hozzá illő zakót viseli. Ez azon túl, hogy megfelel az elvárásoknak, csökkenti a napi szett kitalálására fordított időt is. Igaz, az egyenruháját szabadidejében nem hordja, de még így is markáns megkülönböztető jegyévé vált.

Képek: innen és innen.

Mutass többet
Énmárka, személyes márka, personal brand. Ezek a kifejezések ma már sokaknak ismerősen csengenek. De mit jelent ez a fogalom? Milyen szerepe van a karrierünkben? Milyen eredményeket és sikereket hozhat? Milyen eszközök állnak a rendelkezésünkre? Egyáltalán, hogyan fogjunk hozzá?
Megrendelem
süti beállítások módosítása