Megtalálni magunkat

Az énmárka építése megfontolt építkezés, amelyhez némi bátorság is kell. De megéri, mert ha mi nem írjuk meg történetünket, megteszik helyettünk mások. 

enmarkaepites.png

"Arra neveltek bennünket, hogy inkább ragaszkodjunk az igazunkhoz, mint tanuljunk valamit, inkább menjünk át a vizsgán, mint hogy valami maradandót hozzunk létre, de főleg vegyüljünk el a megfelelő emberek között, akik gazdasági befolyással rendelkeznek. Most eljött az idő, hogy felálljunk, és végre kitűnjünk a többiek közül”- írja Seth Godin az Ikarosz tévedése című könyvében. Ebben a marketingguru többek között arról is ír, hogy ma már csak azok maradnak talpon, akik valamilyen szempontból művészként végzik a hivatásukat, munkájukat pedig alkotásként fogják fel. Ha azon bátrak közé tartozol, akik már belevágtak az alkotás folyamatába, azaz saját elképzeléseik megvalósításába, akkor céljaidat kiválóan támogathatja a személyes márka tudatos építése. 

Mi magunk

Az énmárka építése a személyes erősségek, sikerek, értékek meghatározásáról és megjelenítéséről, valamint másokra gyakorolt hatásának tudatosításáról, saját történetünk megmutatásáról szól. Elsősorban kitartó és következetes munka, megfontolt építkezés, amelyhez némi bátorság is kell. Ahogy Brené Brown frappánsan megfogalmazta: “a bátorság nem a kritikával szembeni immunitást jelenti, hanem hogy el merjük mesélni a történetünket.” 

Ha mi nem írjuk meg történetünket, megteszik helyettünk mások – éppen ezért a személyes márka nem döntés kérdése. A kérdés inkább az: hogyan kezdjünk a tudatos építkezéshez? Gyakran elhangzik, hogy a személyes márkát “ki kell találni”, pedig sokkal inkább “megtalálni” kell.  Énmárkánk akkor lesz erős, ha tényleg bennünket reprezentál, első lépésként tehát saját tulajdonságaink felmérésére van szükség. Fontos, hogy ne pusztán szakmai, hanem személyes jellemzőinket is összegyűjtsük. Ez lesz az az alap, amire építkezünk. 

A konkurencia és ügyfeleink 

Sokan hajtogatják, hogy a konkurenciával nem kell foglalkozni. Egy coach barátom szerint azonban „mindennel dolgozunk, ami van”. Márpedig ebbe a versenytársak is beletartoznak, éppen ezért ők is fontosak.

A szokásos kiválasztási szempontok ez esetben is alkalmazhatók: vetélytársnak tekinthető mindenki, aki hasonló terméket, tudást, szolgáltatást nyújt, és hasonló a célcsoportja, mint nekünk. A konkurenciaanalízisnek számos szempontja lehet, de talán a legfontosabb kérdés: vajon miért őket választják a megrendelők, munkaadók vagy az ügyfeleik? De a bosszankodás is jó iránytű lehet: érdemes alaposan megnézni azokat a versenytársakat, akiken mindig felbosszantjuk magunkat. Ha másért nem, azért, hogy véletlenül se kövessük el azokat a hibákat, amiket náluk kifogásolunk. 2.jpg

Az énmárkaépítés során azzal is tisztában kell lennünk, hogy potenciális ügyfeleink milyen közös jellemzőkön osztoznak, milyen problémájukra kínálunk megoldást. A közönség megismerése hozzásegít minket ahhoz, hogy hol, milyen felületen érdemes kommunikálnunk, tevékenységünkből, személyiségünkből mi lehet érdekes a számukra. Minél több kapcsolódási pontot találunk közönségünkkel, annál valószínűbb, hogy valódi kapcsolatot tudunk kialakítani velük, és annál biztosabbak lehetünk abban, hogy nemcsak egyszer választanak bennünket.

Nem az a kérdés, hogy az emberek mit tehetnek értünk, hanem az, mi mit tehetünk értük. Hogyan tudunk személyiségünkkel, képességeinkkel, szolgáltatásainkkal hozzátenni valamit az életükhöz. 

Történeteink

Fontos a cégnév, a megfelelő arculat, a jellegzetes nyelvi szófordulatok használata, valamint könnyű felismerést nyújtó személyes megjelenésünk. Utóbbi lehet akár hajviseletünk, egy állandó szín vagy egy tárgy, amit mindig magunknál tartunk vagy viselünk. A kedvenc példám erre Madeleine Albright egykori amerikai külügyminiszter, aki brossait tette énmárkája részévé.

De talán még ezeknél is fontosabb az emberi történet. Hogyan kerültünk oda, ahol éppen tartunk? Miért indítottunk vállalkozást? A Prezi története például néhány lelkes fiatalé, akik nem találták elég inspiratívnak a piacon lévő prezentációs szoftvereket, és valami izgalmasabb eszközt szerettek volna előadásaik vizuális megjelenítéséhez. Vagy Geréby Zsófi divattervező, aki kerékpárosoknak készülő ruhái címkéibe tesz egy QR  kódot, ami budapesti épületek történeteihez vezeti el a tulajdonost. De saját családi történeteinket is megoszthatjuk. Ott van például David Schaub hentes, aki a boltjában kifügesztett táblán osztotta meg közönségével a nála kapható steak recept történetét, ami egy bizonyos Frednek köszönhető. Az említett tábla befejező mondatai:“Fred ugyan 1996-ban meghalt, de steakje tovább él. Ha Ön is szereti, tudassa velem; Fred ugyanis az apám volt”

A történetek tehát személyessé és szerethetővé teszik márkánkat, befogadhatóvá alakítják a száraz tényeket, érzelmeket mozgatnak meg, azonosulásra késztetnek, továbbá emlékezetessé és megjegyezhetővé tesznek minket.

3.jpg

A nulladik benyomás

Az első benyomás a legfontosabb, azon később nehéz változtatni, hangzik a régi mondás. Manapság azonban ezt egyre inkább felváltja a “nulladik” benyomás, azaz a neten található infók által rólunk kialakuló kép. Ez egy vállalkozás kezdetekor lehet pusztán egy elektronikus névjegykártyaként funkcionáló oldal, egy blog vagy egy hivatalos profil valamelyik közösségi oldalon.

Digitális lábnyomunk alakításakor három dolgot ajánlott szem előtt tartani: hol találhatóak a neten azok, akikhez el szeretnénk jutni, azaz milyen tartalomfogyasztási szokásaik vannak. Mennyi időt tudunk a tartalom előállítására fordítani és milyen képességeink vannak? Ebben az esetben is érdemes az erősségeinkre építeni: ha például az írás nehezen megy vagy idősebb a célközönségünk, nem feltétlenül az írott blog műfaját kell választanunk.

Ne feledjük el - a már megidézett Seth Godin szavaival szólva - “nem az erőfeszítés a cél, hanem a hatás”. A marketingguru szerint ha valaki három másodperc alatt megold egy feladatot, és van mersze megmutatni valaki másnak, az művészet. De ha több ezer kiló gránátot mozgat meg, és az eredmény nem jut el senkihez, „sajnálom, hogy bőrkeményedések lettek a kezén, de attól ez még nem művészet”.

(A cikk a HVG Extra Business Magazin 2013/4 számában jelent meg.)

Mutass többet
Énmárka, személyes márka, personal brand. Ezek a kifejezések ma már sokaknak ismerősen csengenek. De mit jelent ez a fogalom? Milyen szerepe van a karrierünkben? Milyen eredményeket és sikereket hozhat? Milyen eszközök állnak a rendelkezésünkre? Egyáltalán, hogyan fogjunk hozzá?
Megrendelem

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu